Ezt a kérdést a nindzsucu [ma már idehaza is írják egyre többen ninjutsu-nak] történetét feldolgozó dokumentumfilmben tették fel, amit az egyik tudományos ismeretterjesztésre szakosodott csatorna készített. Stephen K. Hayes amerikai, de Japánban tanult ninjamester egy profi kommandóscsapattal azon versengett, hogy ki tudja a célszemélyt egy kétemeletes épületben 10 órán belül "megölni" úgy hogy két profi személyi testőr felügyeli. A feladatot a kommandóscsapat egészpályás letámadással oldotta meg, Rambo-t megszégyenítő dinamizmussal. A nindzsamester karbantartónak álcázta magát, így jutott be, fegyverek használata nélkül... A számunkra érdekes események ekkor kezdődtek a dokumentumfilmben. Dave Morehouse remote viewing oktató 11 tanítványa megkapta a próbát feladványként, mindössze a helyszín épületét ábrázoló térképet kapták meg [
Morehouse TV-media]. Azt tudta mindenki, hogy egy ember elleni támadásról szól a próba, tízen helyesen érzékelték, hogy férfi, valamint többen az illető szakállviseletét is. A nindzsamester által sikeresen kivitelezett "merénylet" pontos helyszínét, az emeleti fürdőszobát sokan megtalálták, pár méteres sugárban, egy ember pedig szinte centiméterre megmondta, hol lesz ez a hely. Nézőpont kérdése, hogy 25%, 50% vagy afeletti eredményességet könyvelt el a szakértő szkeptikus, valamint a lelkes csapat maga [teljesen átlagos emberek, háziasszonyok, stb. voltak a tagok, nem pedig a közismert sztárok].
A filmben pro és kontra hangzottak el vélemények arról, hogy a nindzsák rendelkeztek-e a távolbalátás képességével? Mi persze el tudjuk ezt fogadni, de nem árt áttekinteni, milyen körülmények között kellett érvényesülnie ennek a képességnek:
Idehaza megjelent egy kiugróan jó könyv, a nyolcvanas években kezdődő nindzsa-őrület elején: Gy.Horváth László: Nindzsák - több, bővített kiadásban. Ő beszámolt röviden a nindzsák fizikai-mentális kiképzéséről is. Elvetették a kínai, állatokat utánzó kung-fu technikákat, konkrétan kellett trenírozni magukat, hogy megérezzék, ha valaki meg akarja őlni őket. Ezt Hayek is láthatta, mikor együtt gyakorolt a mai nindzsákkal. Ebben a gyakorlatban tényleg ütési szándékot kell érezni, és hátulról megközelíteni/támadni a tanulót.
Vegyük tekintetbe azt is, hogy a nindzsa klánok létérdeke volt, hogy magukat minél erősebbnek mutassák be, de egyúttal ne árulják el munkamódszereiket, sem a riválisoknak, sem a lehetséges megbízóknak. Különösen idő előtti lebukás során volt szükség a nép babonás félelmeire, ha menekülniük kellett. Japán földrajzi tagoltsága a magas hegyek, elszigetelt falvak, a buddhista meditáció elterjedése szintén lehetségessé teszi, hogy a képességet előhívó körülmények keletkezzenek. Mindenesetre nemcsak emiatt igen hasznos a nindzsák történetének tanulmányozása.
Ajánlott irodalom:
Gy.Horváth László: Nindzsák
Morehouse könyve: