2009. július 31., péntek
2009. július 28., kedd
Remote viewing a Mars anomaly
Remote viewing a Mars anomaly project @ TKR - egy vizsgálat eredményeiből:
2009. július 27., hétfő
2009. július 23., csütörtök
Nauszkópia - Bottineau hajói
Nauszkópia - remote viewing évszázadokkal ezelőtt
Igen keveset tudunk Etienne Bottineau-ról, aki felfedezőként jegyzi a nauszkópia tudományát. 1738 május 4.-én született a franciaországi Champtoceaux-ben. Hivatásos tengerész volt, egy rövid ideig szolgált XV.Lajos királyi hadiflottájában is. A tengeren eltöltött idő alatt dolgozta ki az úgynevezett nauszkópia tudományát. A nauszkópia hajóknak és szárazföldeknek jelentős [több, mint 1000 kilométer] távolságból való előzetes érzékelése, vizsgálata, ahogy ő maga nevezte: "a horizonton túlra való nézés". A források szerint a vizsgált dolgoknak az atmoszférában keltett hatásainak érzékelésén alapult a módszer, azaz korai remote viewing-nak tekinthetjük.
A történet 1762-ben kezdődött, amikor Bottineau a francia haditengerészetnél szolgált. Egy levelében leírta, hogy egy vízi jármű a part mentén mozogva bizonyos hatással van az atmoszférára, és így egy jól képzett szem számára ott láthatóvá válnak a hajó által keltett hatások, még mielőtt maga a hajó fizikailag megjelenne a látóhatáron. Rengeteg megfigyelési kísérlete után arra a következtetésre jutott, hogy valamiféle hajókat előrejelző módszert fedezett fel, de mivel csak mérsékelt sikereket érte el benne, egy időre felhagyott a gyakorlásával.
Kezdeti tapasztalatok
1764-ben életútja az Indiai-Óceánban található Mauritius szigetére vetette, ahol bőséges szabadidejében újra e korai remote viewing művelésére adta a fejét. Itt, távol a civilizációtól, szabad ég alatt egy olyan helyen, ahol jóval kevesebb hajó kötött ki, sokkal pontosabb érzékelésre számított, mint régebben a zsúfolt francia partoknál. Hat hónap múlva Bottineau biztos volt felfedezésének, mint a tudomány egy ágának a létezésében. Képességét eleinte arra használta, hogy a Mauritius kikötőjében fogadásokat kötött az ottani hivatalnokokkal és katonatisztekkel a napok múlva beérkező hajókra akkor, amikor azokról még hírük sem volt. Mivel elég ritkán tévedett, ezért jelentős mennyiségű pénzt nyert, így nagy feltűnést keltett teljesítményével.
Egyszer Bottineau jelezte a kormányzónak, hogy három hajó közelít a szigethez, bár még a látcsövekkel és teleszkópokkal semmit nem lehetett látni. Másnap közölték a kormányzóval, hogy egy hajó feltűnt a horizonton. A következő napon feltűnt a második is, majd egy héttel később már a harmadik is szabad szemmel látható lett. Bottineau előérzete pontos volt ezúttal is. Az eredmények hatására a kormány jelentős pénzösszeget és nyugdíjat kínált fel a titok részleteinek megosztásáért, de Bottineau nem árulta el, arra hivatkozva, hogy az összeg nem volt elég meggyőző [amivel nem érte be Bottineau: 10.000 livre egy összegben, majd évi 1.200 livre élete végéig]. Később kiderült, hogy nem[csak] anyagiakat várt el a találmányáért, hanem tudományos elismerést is, végül mindkettőtől elesett [lásd alább].
Szinte hihetetlen, de a francia képes volt érzékelni és előre jelezni közeledő hajókat legalább 500, de több mint 1000 kilométer távolságból is. A sziget kormányzója két éven keresztül készített magán feljegyzéseket Bottineau hajókkal kapcsolatos predikcióiról. Ezek a jegyzetek azt mutatják, hogy az előrejelzések majd' minden esetben helytállóak voltak, még akkor is, ha a hajók csak közelítettek a szigethez, de nem kötöttek ki ott.
Egy másik alkalomal Bottineau azt jelezte, hogy egy tizenegy hajóból álló angol flotta közelít támadó szándékkal, hogy elfoglalják a szigetet. Azonnal egy hadihajót küldtek ki járőrnek, hogy ellenőrizzék az információt. Mielőtt azonban a járőrhajó visszatért volna, Bottineau jelezte a kormányzónak, hogy a jelek megszűntek az atmoszférában, valószínűleg más irányba fordult az ellenséges flotta. Egy kis idővel később kereskedelmi hajó futott be a szigetre, amely azt jelentette, hogy tizenegy hadihajóból álló flottát látott az útja során. Ismét bebizonyosodott Bottineau igaza.
További érzékelések
1778 és 1782 között Bottineau pontosan előre jelezte 575 hajó érkezését, többekét négy nappal azelőtt, hogy bármilyen módon láthatóak lettek volna. Sőt, egyáltalán nem érkezett olyan hajó a szigetre, amelyet a francia előre ne jelzett volna.
Fordított irányba is kísérletezett, mégpedig úgy, hogy hajó fedélzetéről igyekezett ismeretlen szárazföldet érzékelni még jóval azelőtt, hogy azt elérték volna. Egy alkalommal jelezte a hajó kapitányának, amelyen utazott, hogy körülbelül 150 kilométeren belül szárazföld van. A kapitány elvetette ezt a lehetőséget, de miután ellenőrizte számításait, rájött, hogy tévedett, és igazat adott a franciának. Bottineau az utazás alatt összesen háromszor jelzett előre szárazföldet, egyik alkalommal 750 kilométerrel annak felbukkanása előtt.
1784-ben, nem sokkal a francia forradalom kitörése előtt Párizsba utazott azzal a céllal, hogy tudományos elismerést szerezzen az általa felfedezett új tudománynak és hogy a hazájának adományozza a felfedezését. Mauritius kormányzójának igazolásai és a szigeten szolgáló katonák feljegyzései ellenére elutasították, sőt egy akkoriban megjelenő lap ki is figurázta, miszerint légvárakat látott a tengeren hajók helyett. Felfedezését olvasatlanul visszadobták. Az elutasítás hatására elkedvetlenedett, és kijelentette, hogy a világot tulajdonképpen megfosztják az ő hasznos találmányától. Végül igaza lett, a világ nem vett tudomást róla, Bottineau eltűnt mindenki szeme elől. Egy skót lap tudósítása szerint 1789-ben [más forrás szerint 1802-ben], az akkor még francia fennhatóság alatt álló indiai Pondicherry-ben halt meg, igen nagy szegénységben. Azért annyit elért Bottineau, hogy Jean-Paul Marat, az alkalmi tudós megemlítette nevét az egyik barátjának írott levelében.
A hagyaték
Később többen is azt állították, hogy elsajátították a nauszkópiát, de Bottineau technikája mások által soha nem lett dokumentálva. Az eredeti feljegyzések sorsáról nincs hír.
Egy bizonyos Francis Maude kapitány, aki annak idején a királyi haditengerészet HMS Magicienne nevű hajóján szolgált kadétként, 1817-ben és 1818-ban gyakran találkozott egy idős mauritiusi emberrel, aki azt állította, hogy maga Bottineau tanította a nauszkópiára, amit az öreg rendszeresen és sikeresen használt is.
Több, mint egy évszázaddal később, 1935-ben Peter Green az Atlanti-Óceánban található Tristan da Cunha sziget lakója szintén feltűnést keltett azzal a képességével, hogy napokkal a hajók kikötése előtt érzékelni tudta azok érkezését.
Érdekes módon, ugynebben az évben került napvilágra egy jelentős találmány. Egyes források megjegyzik bár, hogy Bottineau módszere talán elveszett az időben, de Robert Watson-Watt 1935-ös találmánya, a radar kétségtelenül egy múltbéli, reprodukálhatatlan, furcsa hajózási eljáráson alapult.
Mit tudunk ma kezdeni Bottineau-val és furcsa képességével? Valóban létezett a remote viewing-nak egy 18.századi változata? Egy biztos: tény, hogy képes volt hajók érkezését napokkal a megjelenésük előtt előre jelezni.
De hogy csinálta?
Bottineau saját elmondása szerint a képesség nem a különösen éles szemlátáson vagy a hullámok mozgásának megfigyelésén alapult, hanem egyszerűen megfigyelte a horizontot, ahol képes volt észlelni bizonyos arra utaló jeleket, amelyek hajók érkezését jelentették. Azt mondta, hogy amikor egy hajó közelített a parthoz, megjelent egy különös jelenség a horizonton, amelyet bárki képes érzékelni mindenféle erőfeszítés nélkül. Ez a jelenség kellett ahhoz, hogy meg tudja állapítani a hajó vagy a szárazföld közeledését. Ez az atmoszferikus jelenség Bottineau leírása szerint egy [pára]felhő volt, amelynek különféle alakváltozatai alakították az előrejelzéseit. Azt állította, hogy a jelenség néha négy vagy öt nappal jelent meg az előtt, hogy a hajók láthatóak lettek volna, a tengeren, de néha csak egy nappal előttük, attól függően, hogy a hajók milyen szelet kaptak éppen.
Más szavakkal: elmondhatjuk, hogy Bottineau arra képezte ki magát, hogy nagyon halvány, felhő-szerű képződményeket érzékeljen a tengeri horizonton, és ezekből a tapasztalásokból nyert információkat a hajók néhány napon belüli megjelenéséről. Hozzá kell tenni, hogy hiába lett volna különlegesen tiszta, éles szemlátása, ha nem tudta volna, mit kell keresni a horizonton. A hajóknak több, mint ezer kilométer távolságból való érzékelését többnek kell tekintenünk, mint egyszerűen egy éles szem produkciójának, ebből a távolságból fizikai érzékszervekkel semmit nem lehetséges észlelni.
Ha hiszünk a többnyire anekdotikus korabeli beszámolóknak és feljegyzéseknek, akkor feltételezhetjük, hogy Bottienau rendelkezett egy olyasfajta különleges, de számára ismeretlen képességgel, amelyet ma a remote viewing-al, azaz a távérzékeléssel azonosítunk.
Forrás: Book of unexplained facts - Brian Haughton
Wikipedia, Antique-Prints.de
Igen keveset tudunk Etienne Bottineau-ról, aki felfedezőként jegyzi a nauszkópia tudományát. 1738 május 4.-én született a franciaországi Champtoceaux-ben. Hivatásos tengerész volt, egy rövid ideig szolgált XV.Lajos királyi hadiflottájában is. A tengeren eltöltött idő alatt dolgozta ki az úgynevezett nauszkópia tudományát. A nauszkópia hajóknak és szárazföldeknek jelentős [több, mint 1000 kilométer] távolságból való előzetes érzékelése, vizsgálata, ahogy ő maga nevezte: "a horizonton túlra való nézés". A források szerint a vizsgált dolgoknak az atmoszférában keltett hatásainak érzékelésén alapult a módszer, azaz korai remote viewing-nak tekinthetjük.
A történet 1762-ben kezdődött, amikor Bottineau a francia haditengerészetnél szolgált. Egy levelében leírta, hogy egy vízi jármű a part mentén mozogva bizonyos hatással van az atmoszférára, és így egy jól képzett szem számára ott láthatóvá válnak a hajó által keltett hatások, még mielőtt maga a hajó fizikailag megjelenne a látóhatáron. Rengeteg megfigyelési kísérlete után arra a következtetésre jutott, hogy valamiféle hajókat előrejelző módszert fedezett fel, de mivel csak mérsékelt sikereket érte el benne, egy időre felhagyott a gyakorlásával.
Kezdeti tapasztalatok
1764-ben életútja az Indiai-Óceánban található Mauritius szigetére vetette, ahol bőséges szabadidejében újra e korai remote viewing művelésére adta a fejét. Itt, távol a civilizációtól, szabad ég alatt egy olyan helyen, ahol jóval kevesebb hajó kötött ki, sokkal pontosabb érzékelésre számított, mint régebben a zsúfolt francia partoknál. Hat hónap múlva Bottineau biztos volt felfedezésének, mint a tudomány egy ágának a létezésében. Képességét eleinte arra használta, hogy a Mauritius kikötőjében fogadásokat kötött az ottani hivatalnokokkal és katonatisztekkel a napok múlva beérkező hajókra akkor, amikor azokról még hírük sem volt. Mivel elég ritkán tévedett, ezért jelentős mennyiségű pénzt nyert, így nagy feltűnést keltett teljesítményével.Egyszer Bottineau jelezte a kormányzónak, hogy három hajó közelít a szigethez, bár még a látcsövekkel és teleszkópokkal semmit nem lehetett látni. Másnap közölték a kormányzóval, hogy egy hajó feltűnt a horizonton. A következő napon feltűnt a második is, majd egy héttel később már a harmadik is szabad szemmel látható lett. Bottineau előérzete pontos volt ezúttal is. Az eredmények hatására a kormány jelentős pénzösszeget és nyugdíjat kínált fel a titok részleteinek megosztásáért, de Bottineau nem árulta el, arra hivatkozva, hogy az összeg nem volt elég meggyőző [amivel nem érte be Bottineau: 10.000 livre egy összegben, majd évi 1.200 livre élete végéig]. Később kiderült, hogy nem[csak] anyagiakat várt el a találmányáért, hanem tudományos elismerést is, végül mindkettőtől elesett [lásd alább].
Szinte hihetetlen, de a francia képes volt érzékelni és előre jelezni közeledő hajókat legalább 500, de több mint 1000 kilométer távolságból is. A sziget kormányzója két éven keresztül készített magán feljegyzéseket Bottineau hajókkal kapcsolatos predikcióiról. Ezek a jegyzetek azt mutatják, hogy az előrejelzések majd' minden esetben helytállóak voltak, még akkor is, ha a hajók csak közelítettek a szigethez, de nem kötöttek ki ott.
Egy másik alkalomal Bottineau azt jelezte, hogy egy tizenegy hajóból álló angol flotta közelít támadó szándékkal, hogy elfoglalják a szigetet. Azonnal egy hadihajót küldtek ki járőrnek, hogy ellenőrizzék az információt. Mielőtt azonban a járőrhajó visszatért volna, Bottineau jelezte a kormányzónak, hogy a jelek megszűntek az atmoszférában, valószínűleg más irányba fordult az ellenséges flotta. Egy kis idővel később kereskedelmi hajó futott be a szigetre, amely azt jelentette, hogy tizenegy hadihajóból álló flottát látott az útja során. Ismét bebizonyosodott Bottineau igaza.
További érzékelések
1778 és 1782 között Bottineau pontosan előre jelezte 575 hajó érkezését, többekét négy nappal azelőtt, hogy bármilyen módon láthatóak lettek volna. Sőt, egyáltalán nem érkezett olyan hajó a szigetre, amelyet a francia előre ne jelzett volna.
Fordított irányba is kísérletezett, mégpedig úgy, hogy hajó fedélzetéről igyekezett ismeretlen szárazföldet érzékelni még jóval azelőtt, hogy azt elérték volna. Egy alkalommal jelezte a hajó kapitányának, amelyen utazott, hogy körülbelül 150 kilométeren belül szárazföld van. A kapitány elvetette ezt a lehetőséget, de miután ellenőrizte számításait, rájött, hogy tévedett, és igazat adott a franciának. Bottineau az utazás alatt összesen háromszor jelzett előre szárazföldet, egyik alkalommal 750 kilométerrel annak felbukkanása előtt.
1784-ben, nem sokkal a francia forradalom kitörése előtt Párizsba utazott azzal a céllal, hogy tudományos elismerést szerezzen az általa felfedezett új tudománynak és hogy a hazájának adományozza a felfedezését. Mauritius kormányzójának igazolásai és a szigeten szolgáló katonák feljegyzései ellenére elutasították, sőt egy akkoriban megjelenő lap ki is figurázta, miszerint légvárakat látott a tengeren hajók helyett. Felfedezését olvasatlanul visszadobták. Az elutasítás hatására elkedvetlenedett, és kijelentette, hogy a világot tulajdonképpen megfosztják az ő hasznos találmányától. Végül igaza lett, a világ nem vett tudomást róla, Bottineau eltűnt mindenki szeme elől. Egy skót lap tudósítása szerint 1789-ben [más forrás szerint 1802-ben], az akkor még francia fennhatóság alatt álló indiai Pondicherry-ben halt meg, igen nagy szegénységben. Azért annyit elért Bottineau, hogy Jean-Paul Marat, az alkalmi tudós megemlítette nevét az egyik barátjának írott levelében.
A hagyaték
Később többen is azt állították, hogy elsajátították a nauszkópiát, de Bottineau technikája mások által soha nem lett dokumentálva. Az eredeti feljegyzések sorsáról nincs hír.
Egy bizonyos Francis Maude kapitány, aki annak idején a királyi haditengerészet HMS Magicienne nevű hajóján szolgált kadétként, 1817-ben és 1818-ban gyakran találkozott egy idős mauritiusi emberrel, aki azt állította, hogy maga Bottineau tanította a nauszkópiára, amit az öreg rendszeresen és sikeresen használt is.
Több, mint egy évszázaddal később, 1935-ben Peter Green az Atlanti-Óceánban található Tristan da Cunha sziget lakója szintén feltűnést keltett azzal a képességével, hogy napokkal a hajók kikötése előtt érzékelni tudta azok érkezését.
Érdekes módon, ugynebben az évben került napvilágra egy jelentős találmány. Egyes források megjegyzik bár, hogy Bottineau módszere talán elveszett az időben, de Robert Watson-Watt 1935-ös találmánya, a radar kétségtelenül egy múltbéli, reprodukálhatatlan, furcsa hajózási eljáráson alapult.
Mit tudunk ma kezdeni Bottineau-val és furcsa képességével? Valóban létezett a remote viewing-nak egy 18.századi változata? Egy biztos: tény, hogy képes volt hajók érkezését napokkal a megjelenésük előtt előre jelezni.
De hogy csinálta?
Bottineau saját elmondása szerint a képesség nem a különösen éles szemlátáson vagy a hullámok mozgásának megfigyelésén alapult, hanem egyszerűen megfigyelte a horizontot, ahol képes volt észlelni bizonyos arra utaló jeleket, amelyek hajók érkezését jelentették. Azt mondta, hogy amikor egy hajó közelített a parthoz, megjelent egy különös jelenség a horizonton, amelyet bárki képes érzékelni mindenféle erőfeszítés nélkül. Ez a jelenség kellett ahhoz, hogy meg tudja állapítani a hajó vagy a szárazföld közeledését. Ez az atmoszferikus jelenség Bottineau leírása szerint egy [pára]felhő volt, amelynek különféle alakváltozatai alakították az előrejelzéseit. Azt állította, hogy a jelenség néha négy vagy öt nappal jelent meg az előtt, hogy a hajók láthatóak lettek volna, a tengeren, de néha csak egy nappal előttük, attól függően, hogy a hajók milyen szelet kaptak éppen.
Más szavakkal: elmondhatjuk, hogy Bottineau arra képezte ki magát, hogy nagyon halvány, felhő-szerű képződményeket érzékeljen a tengeri horizonton, és ezekből a tapasztalásokból nyert információkat a hajók néhány napon belüli megjelenéséről. Hozzá kell tenni, hogy hiába lett volna különlegesen tiszta, éles szemlátása, ha nem tudta volna, mit kell keresni a horizonton. A hajóknak több, mint ezer kilométer távolságból való érzékelését többnek kell tekintenünk, mint egyszerűen egy éles szem produkciójának, ebből a távolságból fizikai érzékszervekkel semmit nem lehetséges észlelni.Ha hiszünk a többnyire anekdotikus korabeli beszámolóknak és feljegyzéseknek, akkor feltételezhetjük, hogy Bottienau rendelkezett egy olyasfajta különleges, de számára ismeretlen képességgel, amelyet ma a remote viewing-al, azaz a távérzékeléssel azonosítunk.
Forrás: Book of unexplained facts - Brian Haughton
Wikipedia, Antique-Prints.de
2009. július 22., szerda
1974-ben történt
1974-ben, 35 évvel ezelőtt természetesen ugyanúgy történtek különféle események, mint manapság. Nézzük meg, hirtelen mire emlékszünk vissza 1974-ből:
- Gerald Ford amerikai elnök és Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár találkozója
- megnyílik a chicago-i Sears Tower, a világ legmagasabb felhőkarcolója
- Japánban megalkotják az ismert Hello Kitty macskafigurát
- az ABBA berobban Waterloo című dalával
- Fittpaldi [McLaren] nyeri a Forma-1 világbajnoki címét és az NSZK a futball világbajnokságot
- megszületik Victoria Adams [később: Victoria Beckham] angol énekesnő
- meghal Vittorio de Sica olasz filmrendező
- az internet még a kertek alatt sincs [hivatalosan]
...és természetesen zajlik a hidegháború. A virtuális és szóveli hadviselés mögött nagy energiákat fektettek a tudatmanipuláció fejlesztésébe, az emberi tudat - ezen keresztül az emberek viselkedési mintáinak - mechanikusan történő befolyásolásába. Vessünk egy pillantást az alábbi képre, majd utána fussuk át újra a fenti listát, amelyben az 1974-es év néhány eseménye szerepel. Magunktól mire emlékeznénk vissza 1974-ből? Hol van már a kétpólusú világ? Hol van már a Sears Tower, mint a világ legmagasabbja? Fittipaldi autóját ma megmosolyognánk, a fiatalok túlnyomó része nem tudja, mi az, hogy NSZK. Az ABBA zenéit és de Sica filmjeit sláger- és filmmúzeumban élvezzük, talán csak Beckhamék és a Hello Kitty tartja magát...
A képen egy olyan tudatbefolyásolási technika folyamatábrája látható, amelyre már 1974-ben is képesek voltak. Közben eltelt 35 év, és ahogy Fittipaldi autója, ugyanúgy a képen látható technika is legalább ennyit fejlődött. Elképzelhetjük, hogy hova: 1974 - 2009.
2009. július 18., szombat
Karrier és munka keresése képességeink felhasználásával
Az embereket leginkább olyan témák érdeklik, amelyek éppen aktuálisak számára, vagy várható az aktualitásuk. Ezek közül legkézenfekvőbb médiában, az internetes keresések számában jelentős mennyiséget képviselnek a szex, szerelem, karrier, ingatlanforgalom, pénzügyi befektetések, hozam kifejezések, nyilván nem véletlenül. A sokszínű világban ma már áttekinthetetlenül nagy a választék, akár az internetes kínálatot, akár a nyomtatott médiát tekintjük. A kereső ember rengeteg ajánlattal találkozik, amelyekből talán nem is képes mindig a szakképzettségének, pénztárcájának, ízlésének megfelelőt kiválasztani, így óriási a piaca a különféle szolgáltatásokat közvetítő vállalkozásoknak is. Vannak persze ügyeskedők, akik erre alapozva irreális, túlbonyolított és/vagy drága megoldásokat igyekeznek elsózni, amelyeket ez emberek első olvasatra talán nem is értenek, mindenesetre arra alapoznak, hogy ha sokba kerül, akkor az biztosan jó is.
Általában aztán eljön az a pillanat, amikor "a megérzéseire" hallgat az ember, vagy ha nem bízik saját belső valóságában, de tudat alatt ettől reméli a megoldást, akkor úgynevezett jóshoz, látóhoz [és még sorolhatnánk a megnevezéseket] fordul a legjobb karrier/szerelmi/adásvételi lehetőséget kiválasztandó. Itt aztán lavinát indít el maga felé - és a pénztárcájából kifelé.
Tekintsük át, mi jöhet szóba mondjuk a munkakeresés témájában, ha nem csak a szokásos eszközöket akarjuk bevetni. Az [emelt] díjfizetéses szolgáltatások, elsősorban a betelefonálós látó embereket alkalmazó műsorokban 1-2 perc alatt megmondják a valóságot, vagy a jós a kizárólag a munkaideje alatt küld valami energiát, angyalt, rontáslevétlet [így tovább] és ezzel le is van tudva. A jós nagy általánosságban egy végig passzív telefonálónak intéz el valamit, valahogyan, visszaellenőrizhetőség nélkül.
Az elmúlt időszakban az áttörést jelentő agykontroll [Silva-módszer] megjelenése után A titok című film többféle verzióban lefordított forgatókönyve volt a következő, közgondolkodást befolyásoló mű. Ezekkel a jelenleg leginkább ismert módszerekkel a saját jövő- és sors teremtésének, felépítésének a módszereit tették közkinccsé, számos utánzó, vagy követő technikával. Semmi baj sincsen, velük, ha nem csapnak át egy olyan felfogásba, hogy elég egyszer-kétszer leírni valahova amit akarok, és majd az úgy lesz onnantól. Elrettentő példának felhoznám itt egy magyar, a Silva-módszer egyébként valóban hasznos és működő technikáival foglalkozó weboldal fórumának egyik sűrűn látogatott témáját: "Ide beírom, és valóra válik"... Ennek a felfogásnak az említett fórum-topicon kívül természetesen semmi köze nincs az említett módszerhez.
Az eredeti művek talán sugallják ezt, de a hosszas levezetés, elemzés és magyarázatok azért indirekt módon jelzik az erre fogékony olvasónak, hogy ez azért nem így működik. Szerencsénkre, mert ha minden kívánságunk átmenet nélkül azonnal teljesülne, akkor nem a jelenlegi világban, hanem egy óriási káoszban élnénk. Egyes kívánságok megvalósulása pedig objektív okokból lehetetlen [például amerikai elnökké választódni, ha valaki nem született állampolgár, és így tovább].
Mivel e blog mégiscsak arról szól, hogyan emeljünk be életünkbe új lehetőségeket, első lépésben elemezzük azokat a lépéseket, hogy hol, milyen célt jelölhetünk ki, vagy támogathatunk. Álláskeresés címén többféle területet vizsgáljunk:
- egy meglévő ajánlat elemzése, vizsgálata
- lehetséges ajánlatok felkutatása, kiválasztása a kínálatból, elrejtettek megtalálása
- saját magunk számára "teremtés", praktikusan személyre szóló állás megvalósítása, leginkább vállalkozás indításával, vagy könyvírással, és így tovább
Érdekes módon a 3. lehetőséget reklámozzák leginkább, ami nem lenne baj, ha a szakértők, szerzők a többnyire kevésbé olvasott közönség számára is elmagyaráznák, hogy ez az egyszerű megoldás nem mindig jön be, illetve, akinél az jobban működik, ott egy megfelelően előkészített, nyitott kreatív személyiség is alapból adott volt [aztán a reklámban jobban mutat egy háziasszony, vagy gázgyári dolgozó, akik pillanatok alatt krőzussá emelkednek].
Egy meglévő ajánlat elemzése,vizsgálata
Praktikusan arról van szó, hogy az álláskeresés folyamatában már van egy időpontunk, válaszlevelünk, és be kell menni felvételi meghallgatásra. Ma már sajnálom, hogy amikor egy fejvadász céghez volt jelenésem, ebből a szempontból nem voltam rákészülve, mert tipikusan olyan szituáció,ahol az anonim megbízó céljainak megfelelő emberek szelektálása folyik.
Előző nap, ha nem ismerjük a helyet és akivel találkozunk, programozott álommal, meditációval nézzük meg, hívjunk le fontos információkat ,amelyek megnyugtatnak, és így nem kell szokni a környezetet, ez magabiztosságot sugároz. Odafigyeléssel, megérzéseinkkel rá lehet hangolódni a cégre, kideríthetjük ami érdekel minket. Azaz: milyen típusú embert keresnek, és egy határig talán a képbe nem illő tulajdonságainkat tudjuk kompenzálni. Nyilvánvaló, hogy azok az emberi erőforrás menedzserek, akik már több éve a pályán vannak, jó esetben [!] igencsak emberismerők, megérzéseik is lehetnek [egyébként is sok nő dolgozik ezen a területen], ezért óvakodjunk olyan bakiktól, hogy valamiféle prekogníciót, eredményt bedobjunk a beszélgetésbe. Ne hivatkozzunk például arra, hogy "érzékeltük" azt, melyik cégnek keresnek embert [egyelőre sajnos nem távérzékelő munkatársat, hanem köznapi pozíciót betöltő embert keresnek ezek a cégek]. Ha nem leplezzük le magunkat ilyen módon, az általunk szerzett ismeretekket még fel tudjuk használni, mondjuk tesztírásnál megerősíteni a számunkra előnyös választ. Ezek tesztek nem olyanok, mint a KRESZ esetében, ahol is csak egy válasz a jó. Érdemes átnézni neten is elérhető alap személyiségvizsgáló teszteket, a tapsztalat azt mutatja, hogy az egy óránál kevesebb időt igénylő kérdéssorokat használják, amivel tulajdonságokat szűrnek.
Arról természetesen egyáltalán nem tehetünk, ha az elején a kézfogásnál történő fizikai kontaktus nyomán néhány jelentős dolgot megérzünk a másik emberrel kapcsolatban (pszichometria).
Folytatjuk majd!
Szerző: MW
Tekintsük át, mi jöhet szóba mondjuk a munkakeresés témájában, ha nem csak a szokásos eszközöket akarjuk bevetni. Az [emelt] díjfizetéses szolgáltatások, elsősorban a betelefonálós látó embereket alkalmazó műsorokban 1-2 perc alatt megmondják a valóságot, vagy a jós a kizárólag a munkaideje alatt küld valami energiát, angyalt, rontáslevétlet [így tovább] és ezzel le is van tudva. A jós nagy általánosságban egy végig passzív telefonálónak intéz el valamit, valahogyan, visszaellenőrizhetőség nélkül.
Az elmúlt időszakban az áttörést jelentő agykontroll [Silva-módszer] megjelenése után A titok című film többféle verzióban lefordított forgatókönyve volt a következő, közgondolkodást befolyásoló mű. Ezekkel a jelenleg leginkább ismert módszerekkel a saját jövő- és sors teremtésének, felépítésének a módszereit tették közkinccsé, számos utánzó, vagy követő technikával. Semmi baj sincsen, velük, ha nem csapnak át egy olyan felfogásba, hogy elég egyszer-kétszer leírni valahova amit akarok, és majd az úgy lesz onnantól. Elrettentő példának felhoznám itt egy magyar, a Silva-módszer egyébként valóban hasznos és működő technikáival foglalkozó weboldal fórumának egyik sűrűn látogatott témáját: "Ide beírom, és valóra válik"... Ennek a felfogásnak az említett fórum-topicon kívül természetesen semmi köze nincs az említett módszerhez.
Az eredeti művek talán sugallják ezt, de a hosszas levezetés, elemzés és magyarázatok azért indirekt módon jelzik az erre fogékony olvasónak, hogy ez azért nem így működik. Szerencsénkre, mert ha minden kívánságunk átmenet nélkül azonnal teljesülne, akkor nem a jelenlegi világban, hanem egy óriási káoszban élnénk. Egyes kívánságok megvalósulása pedig objektív okokból lehetetlen [például amerikai elnökké választódni, ha valaki nem született állampolgár, és így tovább].
Mivel e blog mégiscsak arról szól, hogyan emeljünk be életünkbe új lehetőségeket, első lépésben elemezzük azokat a lépéseket, hogy hol, milyen célt jelölhetünk ki, vagy támogathatunk. Álláskeresés címén többféle területet vizsgáljunk:
- egy meglévő ajánlat elemzése, vizsgálata
- lehetséges ajánlatok felkutatása, kiválasztása a kínálatból, elrejtettek megtalálása
- saját magunk számára "teremtés", praktikusan személyre szóló állás megvalósítása, leginkább vállalkozás indításával, vagy könyvírással, és így tovább
Érdekes módon a 3. lehetőséget reklámozzák leginkább, ami nem lenne baj, ha a szakértők, szerzők a többnyire kevésbé olvasott közönség számára is elmagyaráznák, hogy ez az egyszerű megoldás nem mindig jön be, illetve, akinél az jobban működik, ott egy megfelelően előkészített, nyitott kreatív személyiség is alapból adott volt [aztán a reklámban jobban mutat egy háziasszony, vagy gázgyári dolgozó, akik pillanatok alatt krőzussá emelkednek].
Egy meglévő ajánlat elemzése,vizsgálata
Praktikusan arról van szó, hogy az álláskeresés folyamatában már van egy időpontunk, válaszlevelünk, és be kell menni felvételi meghallgatásra. Ma már sajnálom, hogy amikor egy fejvadász céghez volt jelenésem, ebből a szempontból nem voltam rákészülve, mert tipikusan olyan szituáció,ahol az anonim megbízó céljainak megfelelő emberek szelektálása folyik.
Előző nap, ha nem ismerjük a helyet és akivel találkozunk, programozott álommal, meditációval nézzük meg, hívjunk le fontos információkat ,amelyek megnyugtatnak, és így nem kell szokni a környezetet, ez magabiztosságot sugároz. Odafigyeléssel, megérzéseinkkel rá lehet hangolódni a cégre, kideríthetjük ami érdekel minket. Azaz: milyen típusú embert keresnek, és egy határig talán a képbe nem illő tulajdonságainkat tudjuk kompenzálni. Nyilvánvaló, hogy azok az emberi erőforrás menedzserek, akik már több éve a pályán vannak, jó esetben [!] igencsak emberismerők, megérzéseik is lehetnek [egyébként is sok nő dolgozik ezen a területen], ezért óvakodjunk olyan bakiktól, hogy valamiféle prekogníciót, eredményt bedobjunk a beszélgetésbe. Ne hivatkozzunk például arra, hogy "érzékeltük" azt, melyik cégnek keresnek embert [egyelőre sajnos nem távérzékelő munkatársat, hanem köznapi pozíciót betöltő embert keresnek ezek a cégek]. Ha nem leplezzük le magunkat ilyen módon, az általunk szerzett ismeretekket még fel tudjuk használni, mondjuk tesztírásnál megerősíteni a számunkra előnyös választ. Ezek tesztek nem olyanok, mint a KRESZ esetében, ahol is csak egy válasz a jó. Érdemes átnézni neten is elérhető alap személyiségvizsgáló teszteket, a tapsztalat azt mutatja, hogy az egy óránál kevesebb időt igénylő kérdéssorokat használják, amivel tulajdonságokat szűrnek.
Arról természetesen egyáltalán nem tehetünk, ha az elején a kézfogásnál történő fizikai kontaktus nyomán néhány jelentős dolgot megérzünk a másik emberrel kapcsolatban (pszichometria).
Folytatjuk majd!
Szerző: MW
2009. július 17., péntek
Gyorsmenetek
Egy másik, különféle távérzékelési eredmények megosztására szolgáló blogot megszüntettem. Néhány publikus eredményt, amelyet gyakorlási céllal, végzett üléseken kaptam, a gyorsmenet címke alatt felraktam ide, az eredeti dátumaik megtartásával. Sajnos az ülések közben készült képanyag digitális változata nem élte túl a költöztetést, ezekből kettő maradt meg. A fenti linken láthatók az eredmények. A továbbiakban ide kerülnek majd a hasonló, gyors vizsgálattal elvégzett eredmények, és azok, amelyeket a tisztelt látogatók küldenek be nekünk.2009. július 15., szerda
Távérzékelés fejlesztése fiataloknál - a társadalmi körülmények
Mint minden, tapasztalaton és tudáson alapuló tevékenységnél fontos, hogy a lehető legfiatalabb korban fejlesszük ki ezt a képességet, technikát, hiszen így sokkal könnyebb alkalmazni és felhasználni. Mielőtt bármiféle konkrét oktatási tanáccsal élnénk, járjuk körbe a körülményeket, amelyek meghatározzák egy mai fiatal életét, iskolai és otthoni tanulását. Fontos, talán a legfontosabb pontjai a folyamatnak a manapság megjelent magániskolák, ahol különböző módszerek mentén folyik a munka, azaz ma használt kifejezéssel élve: kompetencia/készségfejlesztés. Ezek valahol mind hasonló metodikát követnek, a témánkhoz legközelebb ott jutnak el, ahol valamilyen módon a Silva-féle elmetechnika gyerekek számára fejlesztett tananyagát is beépítik, vagy tanórán kívül leadják. Megjegyzendő, hogy a fejlesztésnek ez az igénye ma már átkerült az óvodába, nyelvtagozatos, és más tematikus csoportok indulnak. Ezzel az egyre terjedő módszerrel, amelynek több változata van, egészen kicsi kortól kezdik a lexikális tudást és a nyelvtudást átadni. Hozzá tartozik például egy ábra/kép felmutatása, egymás után sebesen, mialatt egy képhez egy információt mondanak például az adott nyelven, a képeket máskor más információval csatolva újra megmutatják, és így tovább. Látható tehát, hogy a konzervatív tanulási módok határáig eljutottak.
Nagyon nehéz megtalálni, mi a jó magának a fiatalnak, mert főleg amerikai és angliai példákat látni arra, hogy a szülők amint a gyerekről kiderül, hogy valamiben tehetséges, és az pénzre váltható [sport, zene, informatikai tevékenység, színészi adottság] gyakran főállású menedzserré kívánnak előlépni, és a gyerekből megélni. Így természetesen egy ,,parafenomén" mint távérzékelés, pszichometria, távdiagnosztika értő művelője is beleeshet ebbe a csapdába. A dolgot nehezíti, hogy a fiatal gyakran azt látja a legjobb lehetőségnek, ha készségesen követi amit a nagyok kitalálnak, akkor is, ha mást szeretne, vagy akár más szakmát szeretne választani. Esetenként ezt presszióval, zsarolással érik el nála, ami olyan tragikus életutat eredményezhet, mint a napokban elhunyt Michael Jacksoné. Szükséges tehát megtalálni a határt, hogy a fejlesztést milyen eredmények elérésére akarja a szülő irányítani. Véleményem szerint jó és hasznos, ha egy irodalmi tehetségű fiatal az empátia/érzelem-átvitel, megérzés témakörét megismeri, és akár fel is használja zsengéihez. Az, hogy hol a határ, mindig az adott embernél dől el esetenként. Konkrétan a távérzékelésénél már jeleztük, hogy az egyébként 18. életév betöltéséhez kötött minden tevékenység kizárandó még gyakorlat szintjén is (például lottószámok konkrét vizsgálata. De hasonló jellegű, például belefér véletlenszerű matematikai sorozatok vizsgálata számítógéppel, mivel nincs összekötve pénznyereménnyel). Itt el is érkeztünk oda, hogy a motivációt vizsgáljuk. A szülő, nevelő általában önzetlenül a legjobbat akarja a gyereknek, de ez leggyakrabban ott torzul, hogy a jövőbeni anyagi sikeresség szűrőjén engedje keresztül a gyerek magán- és különóráit, előkészítő tanfolyamait. A magunk példáján maradva kudarc lehet az eredmény, ha erőltetik valamelyik elmetechnika gyakorlását egy erre még éretlen fiatalnál, aki inkább sportolna, mozogna, nyüzsögne egész nap. Ha kimondottan tiltják, ott az ellentétébe fordulhat, és a korosztályának megszokott viselkedésétől eltérő cselekedeti miatt lóghat ki a sorból. Erre egy nyilvánvaló eset például a meditációhoz köthető: ha egy visszahúzódó fiatal -ellentétben a kortárs csoporttal- gyakran felnőtt szinten meditál, végez a kívülálló számára monoton, lassú, vagy mozdulatlan gyakorlatokat, jógát, kung-fut, egyebeket. Megtörtént eset, hogy Kanadában egy órákig mozdulatlanul ülő, meditáló 17 éves lányhoz pszichológust hívtak, mert rendellenesnek találták a viselkedését. Ő könnyedén megoldotta a helyzetet úgy, hogy felhívta a figyelmet arra: a család többi tagja is órákon át mozdulatlanul bámul nap mint nap, csak éppen nem a falat, hanem a tévékészüléket (Feldmár András).
Ha sikerül a körülményeket megfelelően számba venni az ifjúnál, és úgy tűnik, érdemes belekezdeni valamiféle gyakorlásba, előbb még jöjjünk tisztába néhány fontos sajátosággal, ami a fiatalokra jellemző!
(Folytatjuk majd, a lelki aspektusokkal.)
2009. július 9., csütörtök
Pszichikusok a filmekben
Médiumok a bűnüldözéssel foglalkozó tematikus filmekben
Az elmúlt években több csatornán is leadtak, és most is sugároznak olyan dokumentumfilmeket, amelyekben a rendőrség munkáját médiumok segítik. Ezek szinte mind a tőlünk teljesen eltérő jogrendű-kultúrájú Amerikában megyei szintű gyilkosságokat, eltűnéseket kutatnak.Első nézésre egy kaotikus világba csöppen az ember, mert gyakran a bűnesettel foglalkozó nyomozó se érti a metodikát, a fogalmakat, ezért zavaros magyarázatot ad, ha ezt erőltetik tőle. Szerencsére a médiumok többnyire el tudják magyarázni a munkamódszerüket. Ez röviden többnyire arról szól, hogy a a médium az adott nyomozót régebbről ismerte, azzal bizalmi kapcsolatban áll, és ez a munka-kapcsolat informális megkeresés során alakult ki az eredményesség érdekében. Ezt az eredményességet ne úgy képzeljük, hogy precíz nevet, címet ad át a látó ember az elkövetőre nézve. Esetleg ha ezzel szolgál, úgysem lehetne vele semmit kezdeni. Az angolszász jogrendben a beismerő vallomás mindenek feletti bizonyító erején túl csak olyan bizonyítéknak van jelentősége, ami megszakítatlan logikai láncolattal az elkövetőt a bűncselekményhez köti [kétségek esetén az ártatlanság vélelme miatt a gyanúsított javára kell dönteni]. Így a médium, látnok munkája lényegében arról szól, hogy eldugott, elásott, vagy ismeretlen bűnelkövetési tárgyakat, fegyvert, néha magát az eltűnt áldozatot, esetleg az azt szállító gépjárművet kell megtalálni, hiszen a látomás nem bizonyíték!
A kép teljesen vegyes. Van médium, akinek szüksége van arra, hogy személyesen elmenjen a feltételezett helyszínre, vagy az áldozat tárgyait megfogja [v.ö.: pszichometria], van, aki nemcsak a lakóhelyétől való távolsága miatt, hanem a személyes érzékenység miatt már egy telefonhívás után el tud kezdeni dolgozni.
A lényeget tekintve: mindegyik pszichikus vizsgáló betartja a távérzékelés alapszabályait, nem tudja az ügy összes részletét, sőt azt csak a vizsgálat után ismeri meg. Nem kérdezi ki a rendőrt olyan mértékig, hogy később megerősítőleg annak a munkahipotézisét adja vissza [mint néhány kártyavető és asztrológus,magas órabérért].
A számos jól, és kevésbé jól sikerült epizódon túl nem kapunk arról képet, hogy az esetek számához képest mennyi sikeres és hány sikertelen vagy eredménytelen [pszichikus] felderítés történik. A mi szempontunkból ez eltér attól, hogy hány esetben sikeres a vádemelés és a bíróság hány embert ítélt el valakit bűncselekményért. Egy filmben mi azt keressük, hogy milyen technikával dolgozik a látnok, az együttműködő rendőr és ezt hogyan használják fel [bűnügyi taktika, eljárási konkrét eseményekben, például házkutatás], valamint azt is, hogy a cselekmények mennyire erősítik meg a néha csak utalásszerű jelzéseket. Utólag például eldönthető, hogy valóban szerelmi háromszög, esetleg más volt a hátérben, a holttestet milyen színű kocsiban szállították el,és így tovább.
A filmek nem beszélnek a díjazásról, feltehetőleg a megjelenési lehetőség, esetleg az áldozat családjának hozzátartozói által kitűzött pénzdíj, szakértői díj fedezi a pszichikus munka költségeit. Ne felejtsük el, hogy a gyakran nyakatekert, vagy csak rosszul előadott módszer oka nem a látó intelligenciahányadosától függ, hanem attól, hogy miként jutott a képességhez. A pszichikusoknak a veleszületett távérzékelés, pszichometria, empátia annyira természetes részük,hogy ugyanolyan nehézel magyarázniuk a többi embernek, mint a biciklizést, úszást annak, aki nem próbálta sosem. Sajnos szakmai, illetve hiúsági titok, hogy egy ilyen médium tanulással, vagy ismert remote viewing módszer használatával mennyire javította meg a hatékonyságát, bár az elcsípett, kifacsart magyarázatokból ezeket többnyire ki lehet elemezni.
Szerző: MW
2009. július 6., hétfő
A jövő érzékelése
Megjelent Ed Dames [nyugállományú] őrnagy összefoglaló filmje a jövőbeli események távérzékeléséről [Viewing the future: Grim predictions]. Látható benne egy rövid rész a remote viewing kezdeti időszakáról, a módszerről, sőt magáról a fiatal Ingo Swannról is. A filmecske folyamatos mintája és végkövetkeztetése az, hogy a remote viewing kétségkívül használhatóan működik, és pontosságához nem fér kétség. Természetesen szó esik a filmben az idő problémájáról is, valamint az időben elveszett előre látott eseményekről. Alap film, megtekintése erősen ajánlott [angol nyelvű, közel 25 perces].
2009. július 5., vasárnap
Hella Hamid és a bálnacsontváz
Itt látható egy monitoros távérzékelési ülés néhány részlete, amelyben Russell Targ vezeti Hella Hamidet a folyamatban. A videó 1983-ban készült.
Nagyobb méretben >>>
Nagyobb méretben >>>
2009. július 3., péntek
Ingo Swann: miért szeressük?
Mert fantasztikus előadó.... Ki hinné, hogy a 74. életévébe lépő new-yorki születésű életművész, aki ezen a felvételen is brillírozik, lassan 30 éve történelmet írt: megalkotta a nem születetten parafenoménok számára is a tanulható távérzékelést, elsőként egy rövid, 5 lépésből álló protokollal, ami a földrajzi koordinátarendszeren alapult. A videót szinkronizálni bűn volna, érdemes angolul élvezni élcelődését, vicceit... Remélhetően még sokáig velünk marad, és szórakoztat, tanít, vagy csak egyszerűen jelen van a remote viewing-t tanulók, gyakorlók lelkében,mint példakép!
"I'm going to talk about the future!"
A videó első része >>>
A videó második része >>>
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)