Creating mental email

The topic of this short session was a unique experiment: to perceive mental images (different things) in a virtual safe box. This method forces a way to the sending mental messages to whoever it concerns (or ICE, etc.). The whole project is like the process of sending an email in real life. The session was done by two remote viewers of RV Hungary.

Read the entire post here:
Remote viewing mental images >>

Viszockij: távérzékelve

Vysotsky and the circumstances of his death - remote viewed. This monitored session is about the Russian singer, musician, actor, and poet Vladimir Vysotsky and his enigmatic death. This session was done blind. Only the monitor had previous information about the target, the viewer had none.

Monitoros félvak vizsgálat
(a célt csak a Monitor ismeri)
2013. január 27.

Érzékelő: HViewer
Monitor: MW

Cél:
Elhunyt orosz művész. Írd le a célt!
Mi okozta a halálát? Milyen körülmények között halt meg?

Érzékelő: Testalkata P.Z.-re (csak a résztvevők által azonosítható személyre utalás) hasonlít: a felsőtestéhez képest erőteljesebb, karakteresebb fej. Típusra öltönyös, "mindenki bohóca/bolondja" jellegű ember, alapvetően szelíd viselkedésmódú. Jóindulatú, asszertív személy, könnyen befolyásolható egy bizonyos szintig. Gyermekkori teljesítménye (tanulás, viselkedés, stb.) elmaradt a várakozástól, később, aktív korában inkább saját magának igyekezett bizonyítani, hogy képes azért kiugró teljesítményre. Átlagon felüli mentális képességekkel rendelkezett, amelyet sem ő, sem a külső szemlélő nem tudott hova tenni, a viselkedésében kialakult meggyőzőerővel keverte legtöbbször, később mentális betegségnek tudták be (pszicho- szó, de inkább negatív értelemben). Lakóhelye vagy fő tartózkodási helye Moszkvától dél-délkelet felé, közel, egy kisebb tó partján. Művészi pályája valójában kényszerpályaként indult, saját szándékából nem erre készült ifjabb korában. Valamifél állami szerepvállalásra készült hivatásként, de nem politikai pályán. Amivé vált, az valójában egy "bohóc" volt a külső szemlélőnek, de a közvélemény számára teljes megelégedéssel gyakorolta azt, hivatalosan viszont soha nem ismerték el a teljesítményét. Amolyan "freelancer" volt a maga hivatásában.

Monitor: A halál körülményei?

Érzékelő: A felsőtestébe haladó, majd onnan kivezető csavaros, nem látható mozgás idézte elő a halálát, amelyet külső körülmények váltottak ki. Fő oka: be akart kerülni egy olyan körbe, amelyik nem fogadta be, amelynek a tagjai szerint ott a célszemélynek semmi keresnivalója nem volt. Ez túlmutat a hivatásán, hatalmi körök felől ered. Ebbe a körbe kerülésével túlnőtt volna a rá kiosztott, "engedélyezett" szerepen. A halálát eredményező döntés egy kocka-téglatest alakú épületben hozták, bauhaus, de inkább szoc.reál kinézete van, tőle magasabb épületek között áll olyan utcafronton, amelyen fasor húzódik. Első érzetre ez amolyan pártközpont-szerűség. A célszemély halálának kiváltását magánérdekből kezdeményezte ugyan, de felsőbb szinteken beleegyezően viszonyultak hozzá, mert úgy vélték, hogy állam-, vagy közösségi érdek indokolta ezt a cselekményt.

Monitor: Miért született ez a döntés?

Érzékelő: Mert olyan dolgokat hangoztatott a társadalommal kapcsolatban, amire maga jött rá, és senki nem merte leállítani, mert nem tudták, hogy magától mondja-e, vagy külső sugallatra. Így egy darabig hagyták, hogy kilengjen, mint a rombológolyó az építkezéseken, de nem szerették volna, hogy sok mindent romba döntsön.

Monitor: A közvetlen környezete hogyan viszonyult ehhez a (fenti) helyzethez?

Érzékelő: A közvetlen közelében, bár távoli rokonként élt egyfajta beépített ember, már besúgónak is nevezhetném. Ez a személy igen távoli rokon, fogadott nagybácsi, aki sokáig nem is tartotta a célszeméllyel a kapcsolatot, csak a megfigyelési tevékenysége kezdetétől.

Monitor: Milyen információ birtokába jutott a célszemély, ami miatt ez történt vele?

Érzékelő: Lényegi információra jött rá, magától való kikövetkeztetés útján, amelynek a nyilvánosságra hozása, vagy bármilyen megosztása, hangoztatása is hátrányos lett volna az akkori rendszerre. Ezt az egyébként általános információt nagyon sokan ismerték, de a célszemély képes volt hatni a nagyközönségre, így az ő szerepe ennek az információ-körnek a megosztásában igen jelentős lehetett volna. Az információ-köteg megosztására készült is, de kívülről belenyúltak a folyamatba, ami a célszemély fizikai megsemmisítését eredményezte. Ez kívülről külső, az egészségre ható tényező által kiváltott gyors egészségkárosodásnak látszott, illetve látszik a mai napig is.

*** Itt ért véget a vizsgálat. ***

Visszajelzés: a célszemély Vlagyimir Szemjonovics Viszockij volt. El kell mondanunk, hogy a vizsgálatban Érzékelőként szereplő személy a Viszockijról eddig a nevén kívül más információt alig ismert. További link a visszajelzéshez.

Távérzékelt éber álom

Remote viewed lucid dream. - This post is about a lucid dream story. This lucid dreaming took place in two different realities after each other - during a same sleeping period. The first lucid dream has been remote viewed after the story came out. The post is a story about them.

Blogunk olvasója "Hipererős éber álom" címet adta élményének, miután annak megtörténte után nem sokkal leírta azt nekünk. Elolvasva a történetet számomra egyértelmű volt, hogy ez az éber álom - a napokban elhunyt Ingo Swann által is említett - egy másik, a ma tapasztalt világunktól eltérően létező "reality box" (valóság-sík) egyikében zajlott, ráadásul egymás után kettőben is. 

Íme a történet:

Ma hajnalban 4 után olyan erős szinten ébredtem magamra mint ritkán. Melegem volt, így ittam egy kis vizet, kimentem a fürdőszobába. Ezek után visszafeküdtem, majd szinte azonnal mély álomba merültem.

Az átmenetről nem maradt meg információ, de egy kórházban tértem magamhoz, mint dolgozó. Valamiféle technikus voltam munkásruhában, az orvosok közelében tartózkodtam, és félszemmel figyeltem, hogy egy beteg esetét röntgenleletet tanulmányozva beszélik meg. A húgyhólyag köré akartak nagyon fájdalmas beavatkozást csinálni, utólag nem értem miért, de valami fém kampó-szerűségeket akartak beépíteni. Ekkor már teljesen magamnál voltam, azon  spekuláltam, hogy táv-gyógyítom azt a beteget, de végül ezt elvetettem. Elindultam kifelé a munkahelyről - ez egy londoni bauhaus stílusú épületnek nézett ki -, fejbólintással köszöntem el az orvosoktól. Odakint angol-szerű, de biztosan latin betűs szövegeket láttam. A város egyik földi városra sem hasonlított, kinézete keveredett a rio de janeirói szegénynegyedek dombjai, japán középkori kastélyok, Budapest hegyvidéke látvánnyal, de mindezek keveréke, egyes helyeken átmenete volt. Valami hegyivasút-hév-féléhez mentem, ott beszélgettem két, nyugat-európai kinézetű fiatallal (egyébként mindenki erre a fajtára hasonlított), vártam a szerelvényt. Közben azt kérdezgettem, hogy tulajdonképpen hol is vagyok, aztán kiböktem hogy én valójában nem vagyok itt, mert ez nem a nappali környezetem. Csupán "elutaztam" ide, és lehet hogy most valaki más testéből beszélek hozzájuk (közbeszúrás: nem néztem meg a test iratait, de alkatra nagyjából olyan volt, mint én). A helyszínt az észlelt technológiai fejlettség alapján 1990-es évek legelejének megfelelő idősíkra tettem. 

Ekor a legmeglepőbb benyomás jött, a távolban gejzír módjára törtek fel mini-vulkánok, füst  és láva nélkül. Egyébként világos, napos idő, élénk színek voltak mindenhol, itt ez természetes volt. A település neve is elhangzott, de most csak néhány betűjére emlékszek, H U M N K L S O ezek a hangok valahogy keveredve.

Itt jött egy kis csavar a történetben:

Megszólalt az ébresztőórám. Tudtam, hogy beállítottam a reggeli felkelésre, így nem csodálkoztam, hogy jelzett, még csak rosszul sem esett. Először nem esett le a tantusz, csak valamivel később észleltem, hogy nem a reggeli, igazi valóságba kerültem át, hanem az éber álom folytatódott más helyszínen, ráadásul idehaza, a valóságoshoz képest elváltozott házban, az ébresztőóra sem a fizikai valóságban, hanem az éber álomban jelzett. Ennek a részletei csak nekem érdekesek, így erre nem térek ki bővebben.

Aztán a valóságos reggeli időpontban persze megint jelzett az óra, amire már rendesen felébredtem.

Számomra a lényeg az egész történetben tehát az, hogy átkerültem egy élénk éber álomból egy ahhoz képest realitásnak tűnő másik realitásba, ráadásul ebben a második esetben egy kicsit visszaesett az öntudatom, az elején mindenképp, mert nappalnak hittem.

Az alvás és az éber álom előtti fizikai körülményekről még annyit, hogy éjjel, még ébrenlétem folyamán határozottan hallottam valamiféle háttérzajt, ami a házon kívülről jön, mintha egy rádió-sugárzás monoton hangsávja lett volna.

Eddig az éber álom leírása.
Most pedig egy eddig merőben szokatlan dologgal egészítem ki a leírást. A történet többszöri átolvasása után elhatároztam, hogy egy rövid távérzékelési vizsgálatot végzek olvasónk éber álmának első helyszínével kapcsolatban, öt különféle szempont szerint csoportosítva az információkat, az alábbiak alapján:
A helyszín:
- társadalmi rétegződés, szervezettség,
- hatalmi felépítése, gépezete,
- művészetének jellemzői,
- nyelve,
- valamint jellemző eltérések a most élt, és az éber álom valósága között.

Társadalmi rétegződés, szervezettség:
Egymástól függő mikroközösségek hálózata. Társadalmi osztályok léteznek, de tudatosan, és a szükségnek megfelelően változnak az azokat alkotó tömegek.

Hatalmi gépezet:
Monoteista monarchia. A vezető olyan személy, aki mentális képességei által válhat vezetővé, és ha azok megszűnnek vagy tompulnak, más, hasonló tulajdonságokkal bíró személy kerül a helyére, társadalmi osztálytól függetlenül. A vezetőnek képesnek kell lennie nem fizikai úton való kommunikációra a "Felsőbbrendű"-vel, ez a képesség a vezetővé választás egyik legfontosabb feltétele.

Művészet:
Inkább realista, a konkrét dolgokról, cselekedetekről szól többnyire. Az imaginációs technikák ebben a realitásban mindennapiak, általánosan használtak, inkább a gyakorlati képességeket megkívánó folyamatokat misztifikálják. Tulajdonképpen nem "képzelet varázslója" van, hanem a gyakorlaté, ezek megörökítése köszön vissza a művészetben.

Nyelv:
Nem európai eredetű, nyugat-ázsiainak tűnő nyelv, amelyet latin betűs karakterekkel írnak, de van benne néhány rajzoltnak ható képírásjel is. Nagyon sok, az európai nyelvekben honos szót átvett és használ. A város neve, amelyekből csak a mássalhangzókat sikerült visszahozni, kötőjellel van írva (mint például: Homonu-Kelos. Magánhangzóból egyébként csak néhány él ebben a nyelvben az általunk ismertekhez képest).

Jellemző eltérések a jelenlegi valóság és az éber álomban érzékelt valóság között:
Az érzékelt valóságot a nyugalom és a békés fejlődés jellemzik. Valódi fejlődésről van szó, nem utópisztikus utánérzetről, hasonlatképpen az erdőben felnőtt nélkül eltévedt óvodáscsoport lehetne a példa, ahol a hasznos és alkalmas egyedek vannak pozícióban, nem az érdekek által kitermelteké. Egyfajta kényszer általi konszenzuson alapuló, lineáris fejlődést felmutató működési környezet ez a realitás.

Figyelem >>

Ingo Swann passed away

Szomorú hír érkezett február első napján. Ingo Douglas Swann parapszichológus, a remote viewing atyja, képzőművész, szerző és előadó 2013. február 1-én stroke következtében elhunyt. A 80. életévét töltötte.

Ingo Swann
(1933-2013)
Our sincere condolences on his loss.

Your heritage will be kept by the knowledgeable posterity
and the common field of consciousness for ever.

Kevesen vannak, sőt, talán nincs is olyan ember, aki a pszichikus távérzékelés megismerése, művelése, a témáról való érdeklődés folyamán nem találkozik a nevével. Valóban a távérzékelés atyja, kutatója és tudója volt, és talán nem hat közhelyként, ha azt mondjuk: nem csupán véletlen, de az élet különleges ajándéka volt az, hogy ugyanazon időben éltük ezt a földi életünket, mint ő, a Mester. A fizikai távolság miatt ugyan kevesen ismerhettük személyesen itt Magyarországon, de ha kezünkbe vettük könyveit, írásait, meghallgattuk egy-egy előadását vagy időről-időre megcsodáltuk képeit, úgy éreztük, hogy olyan barátról van szó, aki éppen nincs ugyan velünk, de a vele kezdett beszélgetésünk bármely kérdésére műveiből választ kaphatunk.

Ingo Swann elhunyt. Amit maga után hagyott, az az emberiség közkincse, amelyet az értő utókor és a közös tudatmező megőriz mindörökre.

Nyugodjon békében.

Ingo Swann homepage >>

About Ingo Swann >>
Now not with us >>