Módszer a jövő érzékeléséhez: a zéró pont

Szemezgettem a napokban 2012 remote viewing videóiban a megosztón. A konkrét metódusokat feltáró és bemutató felvételek között dr. Courtney Brown egyik filmje adott nekem olyan pluszt, ami eddig bennem volt, de valahogy nem tudott a felszínre kerülni. Dr. Brown régi kedves témájáról beszél a film első szakaszában, hogy gyakorlatilag nem lehetséges pontosan megjelölni valakinek/valaminek a jövőjét, mert legalább kettő, de ettől akár több idővonal is létezik ugyanabban a jövőben. Az pedig, hogy merre halad tovább a jövő, döntéseken és tevékenységeken múlik, ezt az idővonalat kell helyesen megválasztani a pontos érzékeléshez. Eddig ez egyértelmű, újat nem mondott ezzel. Sematikus ábrán így jeleníthető meg a dolog, a kép az előadásból van:

A fenti képen két idővonal létezik 2013-ra, az egyik olyan eseményekkel, amelyek OTT megtörténnek, a másik olyan, amelyiken az előzőek NEM történnek meg - hanem nyilván mások. Brown szerint olyan probléma merül fel, hogy ha a 2013-as idővonalon lévő célok távérzékelését kell elvégezni, nem mindegy, hogy melyik idővonalra folytatjuk a vizsgálatot, hiszen az A jelű vonalon megtörténik egy esemény, a B jelűn pedig ugyanaz már nem, hiszen ez a fő jellemzőjük, így a helytelenül kiválasztott idővonal eseményeit hiába jelezzük előre, azok a vizsgált személy (társadalom) valóságában nem történnek meg, ha a tetteik és döntéseik hatására a másik (harmadik, negyedik, stb.) idővonal valósul meg. Ennek a feladatnak a megoldásán igyekszik a továbbiakban úrrá lenni dr. Brown, nálam viszont - ebben a kérdésben - világossá vált egy pofonegyszerű részlet.

Az idővonal ábrázolása csupán modell-szerű. A távérzékelést azért lehetséges egyáltalán megvalósítani, mert a folyamat az időn felül áll, tehát az időt, mint tényezőt nem veszi figyelembe (lásd: nem is létezik, hiszen minden egyidejűleg történik, az ember számára csupán a sorrendiség, az egymásutániság érzékelése az idő).

A kulcs-momentum a fenti kérdésben az, hogy nem az idővonalakon történő eseményeket kell távérzékelni, hanem a két (esetleg több) idővonal szétválásánál a vizsgált személy (társadalom, stb) tudatában a megvalósult jövőjéről meglévő "emlékeket", amelyből világosan kiderül, hogy az A vagy a B idővonal válik-e valóra a jövőjében.

Erre egy konkrét példát hozok: ha egy összeszokott páros kísérletezik, mondjuk gyakorlásképpen félvak kódok (=egyik résztvevő ismeri a célt, a másik egyáltalán nem) megoldásával úgy, hogy a páros X tagja elküldi Y tagnak a cél kódját, akkor ebben a helyzetben is a legkisebb ellenállás felé indul el a folyamat. Azaz: Y, a távérzékelő nem feltétlenül a kapott kódot kezdi pszichikusan vizsgálni, hanem önkéntelenül is monitorozza X-nek, a kód küldőjének tudatát, hiszen abban (is) megtalálható a cél minden információja - ráadásul mellékes, érdektelen információk nélkül.

A megoldást tehát az eddigi gyakorlat adja: az idővonalak szétválásának pillanatában az egyén/társadalom tudatában már meglévő emlékek kiolvasása: a zéró pont információinak olvasása.

A fenti film (18:52) itt megtekinthető.

Describe the future? Yes!

Did we predict the future? No. Did we describe the future? Yes!
2012: A Remote Viewing Experiment. A video from The Farsight Institute.
Click on the image to watch the video (length 18:52).

The Psychic Footsoldiers - Dokumentumfilm a távérzékelés határvidékéről

Kifejezetten jó, elsősorban a távolbalátás erkölcsi, társadalmi vonzatairól szóló filmet készített Jon Ronson, amelyet a napokban találtam meg a népszerű videómegosztó oldalon. Címe: The Psychic Footsoldiers - A pszichikus gyalogság. A film erőssége, hogy nem a bulvár, vagy a telejósda irányába indult, hanem olyan, a remote viewing és a pszichikus kutatások sötét fejezeteinek célozta oknyomozó, feltáró céllal készült, amelyek megmutatják, hogy bizony a távolbalátás nem egy rózsaszín lányregény. A dokumentumfilm két témát dolgoz fel mélyebben. A jelentősebb:  Prudence Calabrese, aki létrehozta a maga Trans Dimensional System nevű módszerét, miután 1996-ban Courtney Brown-tól SRV-t tanult, és a Brown nevével fémjelzett – utólag mondjuk így – nem túl jól sikerült, emlékezetes távolbalátási kudarca nem vetített jó fényt a témára.

Röviden e kudarcról: az 1997-es Hale-Bopp üstökös esetnél a vizsgálataikat gyorsan nyilvánosságra hozták egy parapszichológiával foglalkozó rádióműsorban, miszerint az üstökös mellett-mögött egy földönkívüli űrhajó közeledik. Sajnálatos módon ezt a bejelentést néhány – mondjuk így: ufó-hívő – úgy értelmezte, hogy a kiválasztottakat e szerkezet magával viszi, amelynek érdekében több személy öngyilkosságot követett el. Erről a dologról további részleteket itt, a Heavens Gate bejegyzésben olvashatnak, vagy pedig az eset részletes leírását itt is. A társaság a megelőző estét videón rögzítette, ezek képei, valamint a megtalált holttestek helyszínelése is – nem megrázó módon – a filmben láthatók. Prudence elsőre elzárkózott a nyilatkozattól, (az eset után röviddel, teljesen visszavonult a RV oktatásától, gyakorlásától, publikációktól) de egy ével később meggondolta magát, és Ronson-nak beszélt igen nyíltan az érzéseiről, az esettel kapcsolatban. Nagyon nehéz, és nem is vállalkozunk arra, hogy akárcsak utólag is állást foglaljunk arról, mi volt a hiba, hol rontották el, és mennyiben felelősek egyáltalán a bekövetkezett halálesetekért a kicsit ügybuzgó távolbalátók, akik addigra több éves gyakorlatra tettek szert. Mindenképp érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy a jövőben, ki hol, milyen körülmények között publikálja eredményeit, mert gyakran nem, vagy félreértik, félreértik a technika lényegét, és helytelenül érzékelik a határait.

A film másik vonulata a híres lsd-kísérletsorozat a CIA berkein belül, aminek részeként a hivatalos jelentés szerint egy, a begyógyszerezéséről nem tudó férfi, Frank Olson öngyilkos lett. A dokumentumfilmben a fiával beszélnek az 50-es évek CIA agykontroll programjáról, a körülményekről, láthatunk filmet a holttest kihantolásáról, majd Olson fiának közleményével zárul szinte: szerinte nem öngyilkosság történt kábítószer hatására, hanem gyilkosság. Eric Olson egy projektet is indított a témában: http://www.frankolsonproject.org/

A film, noha nem ad tanácsot, hogyan lássunk neki a gyakorlásnak, mindenképp jelentős dokumentum a távolbalátás társadalmi, politikai körülményeiről. A tanulságokat érdemes mindenkinek magában levonni.

A filmben közreműködik több ismert távérzékelő személy, mint például Ed Dames, Russell Targ vagy Joe McMoneagle is.

The Psychic Footsoldiers - A pszichikus gyalogság
http://youtu.be/sjjdPcLScwQ
(A linken szereplő 49 perces film angol nyelvű)

Courtney Brown PhD - Távérzékelés és földönkívüliek

A távérzékelés már a kifejlesztése során sem nélkülözte azt a szélesebb ismeretanyagot, amely egy sokkal teljesebb, összetettebb világképet feltételez, mint az átlagemberé, de az átlag tudományos kutatóét is messze meghaladta. Újító szellemű emberek folyamatosan akadtak, az egyik legaktívabb, tudományos pályán működő remote viewing szakértő Courtney Brown PhD. A matematika-professzorként is igen érdekes témákkal foglalkozó kutató létrehozta a Farsight Intézetet, ahol folyamatosan tárgybeli témákat vizsgál, és az eredményeket publikálja is, azokat videókkal bővítve, magyarázva. Saját fejlesztésű metodikája a Scientific Remote Viewing [SRV].

Brown nagy érdeme, a számos ismereterjesztő előadáson, publikáción túl az, hogy könyveiben tudatosan építi fel a remote viewing felhasználási körének bemutatását. Az egyszerűbb példáktól indulva, olyan bonyolult problémákra is választ keres, mint egy társadalom szerkezetének távérzékeléses vizsgálata, majd logikusan folytatva, a földi, emberi tudásanyag, múlt vizsgálatát boncolgatja.
A földönkívüli létformák, valamint az azonosítatlan repülő tárgyak sokak fantáziáját megmozgatják, nem kevesen saját élményekkel is rendelkeznek, mégis csekély azoknak a száma, akik az ezirányú kutatást tudományos igényességgel, ellenőrizhetőséggel, objektivitásra törekvéssel végzik. Mivel a remote viewing technikához lényegében csak szabadidő, papír ceruza, és a csalás, öncsalás kizárása szükséges, megfelelő felkészültséggel, gyakorlással szinte mindent alaposan kikutathatunk. Erre jó példa a Mars kutatásáról készült, publikált feljegyzések gyűjteménye.

Jelenleg szabadon elérhető a neten a szerző "Cosmic Explorers" című könyvének eredeti szövege.

A Cosmic Explorers első része magának a Scientific Remote Viewingnek a kifejtését adja meg, mintegy 150 oldalon (krimivastagság, vagyis nem A/4-es méretű). A 13. fejezetől kezdődően tér át a földönkívüliekkel kapcsolatos vizsgálatok leírására, valamint az ezekkel kapcsolatos elméleti kérdésekre.


A Kozmikus utazás magyar nyelvű kiadásának bemutatása

Kozmikus utazás

Alcíme: Kommunikáció a Földönkívüliekkel

Kiadta: Gulliver Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest, 1996 [311 oldal]

A könyv fülszövegéből: Jogos-e a félelmünk a földönkívüli kultúrák képviselőitől? Kik a szürkék, és mi módon kommunikálhatunk velük?

Mi történt a Marson élők ősi civilizációjával?

Valóban ufó-katasztrófa történt 1947-ben Roswell város közelében?

Courtney Brown a tudományos távolbalátás módszerével a fenti kérdésekre kutatja a választ, nem is eredménytelenül. Meglepő bizonyítékokat talált földönkívüli kultúrák létezésére, sikerült kapcsolatba lépnie az idegenekkel. Jegyzőkönyveiben két galaktikus civilizáció története elevenedik meg... [tovább a következő linken]

A könyv antikvár példánya előjegyzés után megvásárolható itt.