2013. november 3., vasárnap

Sikeres kapcsolatfelvétel tudatok között - álomban

2013. november 1. - Újabb sikeres kapcsolatfelvétel történt emberi tudatok között akaratlagos kezdeményezés hatására.

Blogunk szűkebb közösségéhez tartozó két aktív tag beszámolója szerint sikeres kapcsolatfelvétel zajlott le közöttük az (éjszakai) alvási periódus folyamán. A kapcsolatfelvétel során az éjszakai álomperiódusnak megfelelően passzív tudatossággal voltak jelen benne a résztvevők. Nehéz dolog jól fogalmazni, hogy milyen valóság-dobozban (Ingo Swann után szabadon) esett ez meg, hova sorolhatjuk be: asztrálutazás, párhuzamos álom, tudatkivetülés? Egyébként pedig mi értelme lenne címkézni? Egy valami biztos: a leírás alapján a kapcsolatfelvétel részleteire mindkét fél hasonlóan emlékezett, mindketten teljesen tudatában voltak annak, hogy nem a nappali valóságban (aktív tudatszinten) tartózkodnak, miközben annak elemei sajátos egyveleggé keveredtek össze. Azt is mindketten kizárták, hogy a jelenlegi, valós Föld valamelyik pontján tartózkodnának, úgymond valós idejű testen kívüli élmény során (ezt nevezik ún. éterikus kivetülésnek), hiszen abban az esetben az élmény helye valóságos, vagy teljes értékűen felismerhető valamely valós helyszín, szintúgy a benne szereplő emberek, valamint lehetséges - ezt Robert Monroe leírásai alapján is tudjuk - egyfajta valós idejű kapcsolatfelvétel, jelzésváltás. Ezúttal kissé másról van szó, ezért is írjuk meg az esetet. 

Az egyik fél, miután már egy ideje benne volt a tudatos álombeli élménysorozatban, annak tudatában is, hogy véges az ott tartózkodási ideje, megpróbált kapcsolatba kerülni a másik, a témában szintén jártas másik személlyel. Ezt az álombeli körülmények hatására a kezdeményező fél próbának szánta arra nézve, hogy milyen határok között lehetséges tevékenykednie az irányított álom folyamán. Egyikük tehát mobiltelefonhívást kezdeményezett, amelynek folyamán a hívott fél be is jelentkezett és rövid párbeszédet is folytattak. Ezt utólag részleteiben letisztázták, amelynek során a körülményeket, a hívás tényét, a rövid párbeszédet kölcsönösen igazolták, tehát kizárható, hogy egyéb, véletlenszerű vagy bevonzott álom történt meg. 
 Megjegyzendő, hogy a két érintett a tudataik közötti kapcsolatfelvételt megelőzően nem beszéltek a dologról, nem tervezték, nem programozták a dolgot. 
Eddig ez nem rendkívüli beszámoló, hiszen minden embernek van, volt hasonló éber álma, legfeljebb nem foglalkozott vele, nem igazolta vissza másik fél, vagy egyszerűen csak nem tulajdonított neki jelentőséget. 

A legérdekesebb vetülete a témának viszont az, hogy eltérő idősíkok sajátos egybefolyását érzékelték. 

A hívást kezdeményező fél a helyi időt figyelembe véve éjjel 1 óra után járt az álom kezdetén, és körülbelül reggel 6 óráig számította azt az időtartamot, amely alatt képes lehetett tudatszakadás nélkül jelen lenni. Az álombeli telefonhívás pontos ideje nem ismert, a valós idő szerint a hívás valamikor reggel 6 óra és fél 7 között történhetett, (miután éber fizikai állapotba került, ellenőrizte). A tudatnak a fizikai testbe való visszatérése - eddig nem ismert okokból - a hívás során kezdődött el és ezúttal a megszokottól eltérően történt, egyfajta hullámzás során a nappali világosság mindenfelől történő tudatba áramlása, türemkedése volt megfigyelhető. Az álomnak ez a telefonhívás-mozzanata tudatszakadás nélkül került át a fizikai állapotbeli emlékezetbe, ezért is nyílt lehetőség az esemény megbeszélésére. 

A hívást fogadó fél saját beszámolója szerint ez a valós, földi idő szerint jóval korábbi időpontban történt meg, kora hajnali órákban (2-3 óra körül). A jelek szerint tehát két tudat kapcsolódott össze egy olyan közös síkra, ahol a valós időtől függetlenül folytattak egy rövidebb beszélgetést úgy, hogy a beszélgetésben részt vevő felek saját valós idejében több órás eltérés volt tapasztalható. Ez a fizikai létben tapasztalható idő periodikusságára utal, amelynek megismerésében jelentős előrelépés lehet az a tudati észlelés, amely itt történt: az egyik tudat órákkal korábban érzékelte a kapcsolatfelvételt, mint ahogyan az megtörtént. Mivel tengernyi a szakirodalom a témában, és minket elsősorban az ún. asztrális utazás, kivetülés vonalán dolgozó kutatók szemszögéből érdekel ez a történet, tovább folytatjuk a vizsgálatokat a témában. A jelenség technikai elérésében, megvalósításában persze sokat segítenek a TÁ (tudatos álom, lucid dream) kutatói, de ebben, és minden hasonló esetben elsődleges a precíz esetleírás rögzítése olyan nyelvezettel, ami későbbiekben lehetővé teszi a lehető legtöbb szempontból végezhető elemzést, vizsgálatot. 

Ne feledjük el, hogy minden ember hasonló, vagy részben eltérő élményei egyediek, és éppen ennyire értékesek, hasznosak. A kivétel erősíti a szabályt, a gyakorlat felülírja az elméleteket, ennek fényében a jövőben is folytatni kívánjuk az esetleírásokat - és továbbra is várjuk olvasóink beszámolóit.


HunViewer kiegészítése:
Távérzékelési, vagy inkább általánosságban fogalmazva: pszichikai szempontból prekogníciós élményről van szó, ami a maga nemében szintén egyedülálló. Az emberek többsége képes előre megálmodni különféle dolgokat, amelyek az életében (logikai lánc következtében vagy egyszerű előérzet eredményeként) később megtörténnek. Álom-prekognícióra viszont meglehetősen ritkán kerül sor, tehát azt megálmodni, hogy majd meg fogok álmodni valamit, ami valóban be is következik, majd azt a valós életben dokumentálhatóan visszaadni, ritkaságszámba megy.
Ez az álom-prekogníció viszont erősíti az emberi elméknek a közös tudatmezőhöz való kapcsolódásának mechanizmusát, amelyre a távérzékelés is épül. A fent leírt esetben tapasztalt időcsúszás csak a fizikai létben volt érzékelhető, amelyet az alvás közbeni, megváltozott frekvenciájú agyi tevékenység működésének tudhatunk be. Ebben az állapotban (alvás) az agyhullámok frekvenciája csökken, egy bizonyos tartományban áthalad azon a frekvencia-állapoton, amelyben a közös tudatmező információi elérhetők. Ezzel magyarázható, hogy a (klasszikus kifejezésekkel élve) a percipiens valós időben korábban érzékelte a tudati üzenetet, mint ahogy azt az induktor egyáltalán megfogalmazta volna, hiszen a közös tudatmezőben "valóságában" az általunk ismert idő nem létezik. Amennyiben azt is figyelembe vesszük, hogy az induktor az éber álmot (lucid dreaming) nem programozta, azaz tudatilag sem készült rá előre, mondhatni spontán akaratlagos interakció történt, az emberi elmék között fennálló, több rétegű információközlés újabb területe és módszere válik kutathatóvá.

Szerző: mw
© Adatkezelés >>

2013. október 25., péntek

Egy párhuzamos világ távérzékelése

Újabb olvasói levelet kaptunk. Ebben levélírónk - aki már megosztotta velünk másik élményét is - akaratlagos, azaz szándékosan felépített távérzékelési folyamat kialakításával igyekezett kideríteni azt, hogy kik azok az idegennek tűnő entitások, akik életét kontroll alatt tartva "vigyáznak" rá.

Íme a történet, amelynek előzményét a szövegben található linken olvashatják.


Meg kell említenem egy korai "távolbalátás" élményemet, ami irányított volt, és amelynek eredményeként pontos információkat kaptam a céllal, hellyel, személyekkel kapcsolatban.  Az eset valamelyest összefügg előző beszámolómmal, hiszen nagyjából ugyanakkor kezdődik: a 60-as években történt, amikor én 8-10 éves lehettem. Miután - különböző módon - többször is megjelentek idegen entitások az életemben, szándékuk akkorra már teljesen egyértelmű volt számomra, hiszen nem is titkolták. Érzelmekkel és telepatikus késztetésekkel közölték velem, hogy egész életemben a gondomat viselik. Ez nem mindig volt igazi gondviselés, inkább nevezném irányításnak vagy kihasználásnak, engem viszont módfelett érdekelt, hogy miért van ez így. Elhatároztam, hogy kiderítem: kik ők, honnan jöttek, valójában mit akarnak. Egyébként csak célozgattak származásukat illetően. Akkor még nem tudtam mi az a RV (távérzékelés), de azt igen, hogy ha akarok valamit tudni, nem kell feltétlenül ott lennem a helyszínen.
Volt nekem egy kuckóm, ahol játszani szoktam, egy titkos hely, ahol senki nem zavart: a fáskamra, ahol tüzelőn kívül régi lomok is voltak. Én ott építettem ki magamnak főhadiszállást :)
Egy alkalommal, miután teljes nyugalomban és sötétségben bekuckóztam magamat a rejtekhelyemen, erősen az idegenekre gondoltam. Vajon hol laknak ők?
Kis idő múltán "látni" kezdtem őket, amint egy jármű (ufo) belsejében ténykednek. Leginkább gondolatokkal vezérelték a szerkezetet, ami válaszolt nekik úgy, ahogy nekem is az idegenek: telepatikusan. Amit érzékeltem, az egy elég tágas, homályos helyiség volt, fényforrás sehol nem volt, mégis jól lehetett látni mindent, annak ellenére hogy nekem ez inkább szürkeségnek tűnt. Aztán változott a kép és már épületeket láttam, járműveket, amik lebegtek vagy suhantak hangtalanul egy kékes világban, ahol az ég lila volt vörös átmenetekkel. A lények sokfélék voltak, jellemző volt a nagyobb fejük, de határozottan emberszerűek voltak, sőt szépek is. Főleg a "nők" voltak szépek, akiknek vagy nem volt hajuk, vagy hosszú, könnyű, libbenő szőke hajjal mentek tova kecsesen, mint az angyalok. Ekkor már szinte aludtam, de pontosan tudtam hogy ébren vagyok*, mert hallottam hogy a házunk udvarán valaki porolja a szőnyegét és néha nagyokat köhint.
A következő élményben inkább szagok és hangok voltak, valami kellemetlen érzéssel vegyítve. Ekkor kerültem először a Föld mélyébe, ahol mint előző beszámolómban írtam (ekkor még nem tudtam hogy ez a mi Földünkön van), lázas rabszolgamunka folyt, óriási, félelmetes dörrenésekkel és morajlásokkal, kellemetlen bűzzel tarkítva. Aztán váratlanul vége lett az érzékelésnek, mintha valaki közbelépett volna, erősen fájt a fejem, szinte nyilallt. Eléggé rosszul éreztem magam, és nyomban elhagytam a búvóhelyemet, sokáig nem is mentem oda a kellemetlen dolgok miatt. De végre tudtam, hogy kik ők, bár azt nem, melyik bolygóról jöttek. Azt csak sok év múlva tudtam meg, hogy az nem idegen égitest volt, hanem bizony a Földünk, de más időben és talán más síkon is. Az még kiderítésre vár, hogy a múltban vagy a jövőben játszódtak-e az események, de azt gyanítom, hogy a jövőben, mert mi szüksége lenne egy kisgyerekre bárkinek - a múltból...?


*Megjegyzés: az "ekkor már szinte aludtam, de pontosan tudtam, hogy ébren vagyok"-helyzet egy teljesen megfelelő leírása az úgynevezett Delta-interfész állapotnak, amellyel a távérzékelés leginkább dolgozik.


A "Kik vannak a...?" - sorozat további részei:

Kik vannak a Föld mélyén? >>
Kik vannak a Holdon? (Ingo Swann RV) >>
Kik vannak a Marson? (Ingo Swann RV) >>
Kik vannak a Holdon? (magyar távérzékelőtől) >>

2013. október 20., vasárnap

A parapszichológia tudományos irányzata

Vassy Zoltán: 
A parapszichológia tudományos irányzata
Akadémiai Kiadó, 1989, Budapest
Sorozat: 4D
ISBN: 963-05-5535-2
Oldalak száma: 142

Fülszöveg: Kevesen mernék állítani, hogy pontosan tudják, mi a parapszichológia. Ahogy e könyv elején olvasható: "Egy tipikus nézet szerint valami olyasmi, ami a túlvilággal, a halottak szellemével, a kísértetházakkal és általában a spiritizmus jelenségkörével függ össze. Egy másik szerint a parapszichológia tárgya a "lélek és lélek közötti kommunikáció", közvetlenül, anyagi erők felhasználása nélkül; és ennek szintén fontos eleme az érintkezés élő és holt emberek lelkei között. Vannak, akik a tenyérjóslással, kártyavetéssel vagy asztrológiával (csillagjóslással) hozzák kapcsolatba - vagy épp mindezekkel egyszerre."
Később kiderült, hogy  legalábbis a téma tudományos kutatói szerint ilyen dolgokról szó sincs. "A Parapsychological Association hivatalos meghatározása szerint a parapszichológia élőlények és környezetük közötti olyan kölcsönhatások kutatásával foglalkozik, amelyek nem magyarázhatók meg a szervezet és környezete közötti kapcsolattartás ismert módjaival." Az ilyen kölcsönhatások egyik, viszonylag gyakori formája a telepátia, amely eszerint nem valamiféle misztikus, természetfölötti jelenség, hanem olyan, ami tudományosan is kutatható és megismerhető.
Hogy ez a kutatás eddig milyen módszerekkel folyt és milyen eredményeket hozott, arról szól ez a könyv.


A könyvet rendkívül széleskörű - bár a szerző szerint még így is szelektált - irodalomjegyzék egészíti ki, amelyben több magyar nyelvű forráson kívül 72 más művet sorol fel a szerző, amelyek szintúgy érdemesek a tanulmányozásra, mint az alapmunka. A magyar nyelvű források hiányára a könyv előszava is utal:

Előszó
E könyv páratlan számú fejezetei a tudományos parapszichológia módszereinek és fő eredményeinek összefoglalását tartalmazzák, páros számú fejezetei pedig rövidebb kiegészítéseket. Az utóbbiak egy része a témához csak közvetve kapcsolódik, de számot tarthat a magyar olvasó érdeklődésére; ilyen a második fejezet, amely a szocialista országokban végzett parapszichológiai kutatással foglalkozik, és a nyolcadik, amely idézetgyűjtemény híres tudósok parapszichológiai vonatkozású kijelentéseiből. A többi páros fejezetben elméleti meggondolások találhatók azzal a céllal, hogy segítsék a tárgyalt jelenségek elhelyezését egy korszerű tudományos világképben. Ezek beiktatását a parapszichológia körüli ideológiai viták és gyakori félreértések indokolják.
A parapszichológia tudományos részéről szak- vagy ismeretterjesztő irodalom magyar nyelven gyakorlatilag nincs. Az irodalomjegyzék külön felsorol néhány könyvet, amely legalább részben a témába vág. A többi hivatkozás angol nyelvű, és nagyrészt olyan, amit csak tudományos intézményben dolgozók tudnak megszerezni könyvtárközi kölcsönzéssel. Terjedelmi okokból ezek közül is csak olyanok kerültek a hivatkozások közé, amelyek egy-egy résztémában jellemzőek vagy összefoglaló információval szolgálnak. További forrásmunkák az összefoglaló művek irodalomjegyzékében találhatók.


Tartalomjegyzék
    Előszó
1. A parapszichológia tárgya és eredete
2. Pszi-jelenségek tudományos szándékú vizsgálata a szocialista országokban
3. A Rhine-korszak
4. Hihetőbb-e a telepátia, mint a clairvoyance?
5. Szabadválaszos ESP: álmok, képek, távoli helyszínek
6. A prekogníció beavatkozási paradoxona
7. Pszichokinézis: sztárok, serdülők, komputerek
8. Idézetek
9. A pszi-jelenségek általános tulajdonságai
10. A parapszichológia ideológiája és a tudomány
    Irodalomjegyzék

Vassy Zoltán fenti könyve 1989-ben jelent meg, manapság tehát leginkább antikvár példányai szerezhetők be az eredeti ár (50 Ft) többszöröséért.


A szerző egyéb írásaiból:
Vassy Zoltán további írásaiból >>


2013. október 10., csütörtök

Kik vannak a Föld mélyén?

A közelmúltban újabb olvasónk osztotta meg velünk különleges élményét. Ez már csak azért is rendkívüli öröm számunkra, mert olyan területről írt, amely bár közbeszéd tárgya az alternatív kutatások területén – nevesül a belső (üreges) Föld elmélete –, első kézből viszont még nem kaptunk ezzel kapcsolatos beszámolót. A rövid írás több évvel ezelőtti eseményt dolgoz fel, amely egyfajta spontán élményként jelentkezett, irányított vagy előzetesen tervezett cél nélkül. Levélírónk idősebb budapesti olvasónk, névtelenségének megőrzését kérte. Régóta foglalkozik parajelenségek kutatásával, ezt anyagi érdekek nélkül teszi, szakmája sem kapcsolódott e témához. Történetének fő inspirációja az, hogy a Hold, vagy akár a távolabbi égitestek, más dimenziók kutatása mellett ugyanolyan fontos a Föld egyes helyeinek pszichikus vizsgálata is. Ennek módszere személyenként változhat, beszélhetünk itt távérzékelésről, testen kívüli utazásról, egyéb mentális kivetülésekről. A következő történet egy spontán testi és mentális kivetülés során szerzett élmény összefoglalója, ugyanezen jelenségek viszont – kellő körültekintés mellett – akaratlagosan is előidézhetők, így lehetőség nyílik a témakör további vizsgálatára. 

Az alábbi beszámoló témájában hasonlít, de részleteiben bizonyosan eltér az ún. üreges Föld elmélet széles körben elterjedt téziseitől.

Íme az eset:

Első élményem idegen entitásokkal kora gyermekként ért, úgy 5-6 éves lehettem. Emlékszem ma is tisztán: fekszem a kiságyamban a félhomályos szobában és bámulom a mennyezeti lámpát. Ekkor azt vettem észre, hogy mintha közeledne felém a csillár, vagy én a csillárhoz kerülnék egyre közelebb. Következő pillanatban rájöttem, hogy "repülök" (ma már tudom: ez volt első testelhagyásom), minden teljesen irreálissá változott, úgy láttam a környezetemet, mint valami repülő rovar, óriásira nőtt minden tárgy. Ezzel egyidőben kellemetlen szagokat és mély hangokat éreztem legbelül, mintha belőlem jönne. 
(Az eltelt évek alatt aztán sok minden történt, "hallottam" mások gondolatait, amiket én akkor még normális dolognak tartottam, úgy hittem mindenki hallja, nem csak én.)

Visszatérve a mély hangokra, amiket sokszor érzékeltem, talán húsz évvel ezelőtt történt a következő eset, amelyben újra érzékeltem a hangokat. Nem tudtam éjjel aludni, csak forgolódtam az ágyon, aztán rájöttem, hogy miért. Rezgett minden, szinte remegett alattam a mélyben a föld, ugyanakkor mély basszus hang töltött be mindent. Körülöttem mindenki nyugodtan aludt, a család semmit nem érzékelt mindezekből. Felébresztettem a nejemet és kérdeztem tőle, hogy "hallod ezt a mély morajlást, érzed az ágy remegését?" Ő semmit nem hallott vagy érzett ezekből, azt mondta: aludjak, mert korán kell kelnie, biztosan csak álmodtam mindezt. Ő aludt tovább, engem viszont ekkor már nagyon zavart a dolog, utána akartam járni. Kimentem a bejárati ajtóhoz azzal, hogy talán kintről jön a hang, de menet közben is folyamatosan, nem gyengülve hallottam mindenütt. Annyi különbséggel, hogy kezdtem érezni „valakik” nagy szenvedését, a szagok erősödtek, szúróssá váltak. Aztán "láttam", hogy ez az egész a föld mélyéből jön, alattam valami történik nagy mélységekben.

Rendkívül izgatottá váltam. Racionális gondolkodásom próbált értelmes választ találni az egész észlelésre. Az első valósként felmerült információ az volt, hogy talán metróalagutat fúrnak alattunk, vagy valami ehhez hasonló történik. Racionálisan gondolva erre azt kellett leszűrnöm, hogy tudomásom szerint itt (Albertfalva déli része) nem végeznek ilyenfajta munkálatokat, a közelben nem volt nagyobb szabású építkezés sem, főleg nem éjjel 3 körül. 
Aztán egyszerre csak belém hasított egy felismerés, érzet, amely szerint a mélyben lények élnek, és ők tevékenykednek „valamit”. Talán alagutakat fúrnak. Közben sorra jöttek a képek a fájdalmas kínszenvedések érzetével, s elkezdtem "látni" ami folyik ott lent. Sötét párás melegben, bűz és mocsok közepette embernek látszó lények dolgoznak, nagy erőfeszítéssel valamiket tolnak, miközben az őket irányító alacsony, kékes lények ösztökélik őket, hogy jobban dolgozzanak. Az egész szürreális kép valami ősi rabszolgamunkára emlékeztetett. 

Ekkor már szakadt rólam a víz, átvettem a szenvedők kínjait. Nem tudtam mit kezdeni az érzéssel, mivel az érzékelés nem múlt el. Ez az egész rettenetes volt! 

Reggel, miután átgondoltam az éjjel történteket, arra jutottam, hogy bizony élnek a mélyben civilizációk, amiről eddig fogalmunk sem volt! Úgy tűnt, hogy idegen lények tartanak fogva „fentről” elrabolt embereket, vagy más égitestről hozták ide őket rabszolgának. Az is lehet, hogy klónokat érzékeltem, akik uraik kiszolgálására lettek „kitenyésztve”. 

Pár évvel később kezdtem érteni mi folyik odalent. Bizony ott fejlett civilizáció létezik, de nem az üreges Föld klasszikus elmélete szerint, hanem attól kissé eltérően: óriási barlangokban, a mélységet szerte behálózva gyárak működnek, kiterjedt mezőgazdasági tevékenység folyik. Ennyit a mély, mindent átható hangokról, amit a családomban csak én éreztem. 

* * *


Kiegészítés: Az esethez mindenképpen hozzátartozik az a kiegészítés, amely szinte inverze az előző olvasói beszámolónak, a lényege viszont mégis ugyanaz. Ingo Swann, a jelenkori távérzékelés atyja végzett el egy kísérletet, amelynek keretében a Hold felületére vetítette ki testét és tudatát. A helyszínen felszíni kitermelő tevékenységet folytató emberszerű lényeket talált, akik a fenti történetben írtakkal egyezően szinte elviselhetetlen körülmények között végezték a nehéz fizikai munkát. Ezek a szóban forgó egyedek erős  mentális béklyóval voltak ellenőrzés alatt tartva, amelynek „szele” megérintette a jelen lévő Swann-t is, aki ezt tapasztalva jobbnak látta, ha sürgősen véget vet a pszichikus jelenlétnek azon a helyszínen.

A "Kik vannak a...?" - sorozat további részei:

Kik vannak a Holdon? (Ingo Swann RV) >>
Kik vannak a Marson? (Ingo Swann RV) >>
Kik vannak a Holdon? (magyar távérzékelőtől) >>



2013. október 1., kedd

Casebook on Remote Viewing

Az 1970-es évek elején a CIA olyan titkos program fejlesztésébe kezdett, amelyben gondolatátviteli technikákat használtak egyfajta hírszerző tevékenységként. Ez a módszer a remote viewing volt. A Fort Meade erődben egy maréknyi katonai személyzetet képeztek ki a Stanford Institute kutató tudósai arra, hogy "betekintsenek" az ellenséges területre. 
Ebben a rövid dokumentumfilmben interjúkat láthatnak a katonai remote viewing program hét évét megtapasztaló, veteránnak számító Paul H. Smith-el, valamint a remote viewing képzési program kézikönyvének szerzőjével, Hal Puthoffal, továbbá a távérzékelési kutatások úttörőjével, Stephan A. Schwartz-al, akiknek a könyvei a The Alexandria Project és a The Secret Vaults of Time, mely utóbbi témája a távérzékelés használata a régészetben.


A Casebook on Remote Viewing from Anthony Penta on Vimeo.

2013. szeptember 24., kedd

Come to our FB group

Come to our Facebook group! 
(Click on the following picture.)


Please note: it is an English language group.

2013. szeptember 1., vasárnap

Monitoros vizsgálat HAARP-szerű eszközre

Olvasóink nyilván már ismerik a HAARP-néven elhíresült világjelenséget, ezért úgy gondoltuk, hogy ezúttal eltekinthetünk a témakör bemutatásától. Legutóbbi monitoros vizsgálatunk egy ilyen célra irányult. Emlékeztetőül a monitoros vizsgálat ismérvei: egy adott célra - amelyet az érzékelő kizárólag kódként ismer, de nincs információja arról, hogy a kód mit takar - vak vizsgálatot végez, amelynek részeredményeiből a monitor személy újabb kérdéseket állít össze a cél információinak pontosítására.


KÉP001
A cél egy kép.
Feladat: információk szerzése az alábbi szempontok szerint:
Mit ábrázol a cél?
Hol található?
Milyen célt szolgál?

A vizsgálat időpontja: 2013. augusztus 24.
Viewer: mw
Monitor: hviewer

A vizsgálat félvak, a cél a távérzékelő számára ismeretlen volt. A cél képe a bejegyzés további részében megtalálható.

Eredmény:
Száraz, aszott, szinte sivatagos talaj. A talaj nem homok, hanem kavicsos, köves, enyhe növényzettel. Egyébként jellegtelen környezet.
Az itt található eszköz egy berendezés, amelyik felfelé fordulva, földi zónán kívülre sugároz, illetve fogad. Az eszköz másik része koncentrikus körökben, körkörösen pásztáz maga körül, és méréseket végez. (1)
AOL (2) az utóbbihoz: csillagászati vagy meteorológiai téma? (1)
A céleszköz a föld felszínén túlra irányuló tevékenységet egy pontra fókuszálva végzi, itt nincs körkörös mozgás.
A berendezés egy globális hálózat része, ami egy elnagyolt pentagram-szerű alakzatot formáz, és részegységei több földrészen találhatóak.
Operatív működtetői minimális létszámban vannak jelen a berendezés(ek)nél, szürkés-zöld és narancssárgás színű, jelzés nélküli munkaruhában. A szakszemélyzet jelentős  műszaki tudással rendelkező fehér emberekből áll, akik egy összetettnek tűnő kezelőhelyiségben dolgoznak, magas kezelőfalak, pultok (AOL: atomerőmű vezérlőterme). Ez a hely a föld felszíne alatt van, több szint van lefelé. A releváns információ a 3. szinten a legerősebb.
Feliratok: sajátos karekterekkel írott jelzések, római számok, latintól eltérő írásrendszer használata.
A berendezés több földrészen is megtalálható, ezek hálózatot képeznek. Jelentősebb helyszínek: USA Új-Mexikó állama, Dél-Amerika nyugati partvidéke, Kanada északi részén, Európa nyugati és északi részén, Mandzsúria, Kína, Japán, sziget-félsziget Indonéziától délre. Ezeket leszámítva több, ettől kisebb részegységei vannak a berendezésnek, de a KÉP001 célt ezek az információk fedik le.

Kiegészítések:
(1) A KÉP001 célon látható eszköz egy csillagvizsgáló részeként üzemel.
(2) AOL - mozaikszó, jelentése itt: ötlet, hasonló információ, találgatás a céllal kapcsolatban.

A KÉP001-ként kódolt cél az alábbi helyszínt és eszközt takarta:

São Luiz Csillagvizsgáló (melletti terület), São Luiz, Brazília Maranhão állama. Térkép.


Részletes leírása: São Luiz Csillagvizsgáló, HAARP-szerű létesítmény

Részlet a monitoros vizsgálat eredményéből:
A berendezés egy globális hálózat része, ami egy elnagyolt pentagram-szerű alakzatot formáz, és részegységei több földrészen találhatóak.

A StopHAARP.tripod.com térképe a világ főbb HAARP-létesítményeiről, amelyen megtalálható a fenti vizsgálatban érintett helyszín is:

2013. június 2., vasárnap

Remote viewing videó-szemle - 2013/2.

Az idei évben is elmondható hogy rengeteg - nyilván erősen változó színvonalú - videó került fel az internetre remote viewing témában. Tallózva a filmek között megállapítható az, hogy nem elég kizárólag a nagy nevekre figyelni, hanem - pozitív fejleményként - sok önjelölt, esetenként amatőr szereplő is feltűnik, illetve kevéssé ismert újságírók, hobbisták is igazi értékes anyagokat töltenek fel, amelyeket kommentárral, magyarázattal látnak el. A legjobbakból igyekszünk válogatni, de kapacitásunk véges, így ezúton is biztatunk mindenkit, hogy ha érdekes, tematikus filmeket (akár kevésbé ismert nyelven is), eldugott helyen fellelt minőségi, a távérzékelést bármilyen módon feldolgozó videókat talál, akkor akár egy bejegyzéshez tett hozzászólásként is töltse fel ide a blogba a linket, mindenki épülésére! A nagy világnyelvek mellett érdekes lehet afrikai, ázsiai, dél-amerikai natív nyelveken, vagy bármely ritka nyelven született eredményei is a témának.
(Az alábbi filmek angol nyelvűek!)


Első videónk egy márciusban kikerült előadásanyag Joe Mcmoneagle-tól. A ma még aktív "régi, nagy" távérzékelők közül ő a legjelentősebb tényező, elmondható róla, hogy meglátásai fontosak:


A következő videón Russell Targ beszél. Ez egy rövidebb filmecske - egy előadás-sorozat része -, de mindenképpen figyelmet érdemel.


Rádió-interjú (2013. április 1.) dr. Courtney Brown-al:


Rádiós beszélgetés a Coast To Coast adón 2013. április 23-án, amelynek egyik témája a remote viewing:


Ha a távérzékelés szempontjából jelentős szereplőkre rendszeresen újra rákeresünk, mindig találunk érdekes, nem annyira publikált, úgymond eldugott videókat. Itt Például látható egy Lyn Buchanan riport, felvezetővel és összekötő kommentárral. Hossza mintegy 1 óra és a legfontosabb remote viewing alapkérdéseket taglalja (egy kisebb ezoterikus sorozat része):


Ebben a filmben távérzékelők jelzik előre a 2013-as év katasztrófa-eseményeit:


Ne hagyjuk ki a sorból az alábbi bemutató filmecskét sem, amely nem más, mint a TRV (Technical Remote Viewing) élő bemutatója, amelyet egy helikopter-baleset apropóján végeztek el. Íme:


Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban egy félórás film a tudatalatti erejéről és az elmetechnikákról, gyakorlati tanácsokkal és meglepő megállapításokkal:

http://www.youtube.com/watch?v=kMNaPmmuHCs

Kérjük tehát, hogy - akár e bejegyzéshez tett hozzászólásként is - küldjenek nekünk remote viewing videók linkjeit, bármilyen nyelven! A jelzett filmek bekerülnek a következő videó-ajánló bejegyzések valamelyikébe.


2013. május 18., szombat

Könyvajánló: Gyógyító földsugárzások

Ritkán adódik lehetőségem olyan könyvről beszámolni, amelynek szerzőjét személyesen ismerem. Ez a mostani bemutató e kivételes helyzetet jeleníti meg: kedves ismerősöm könyvét tartom a kezemben, melynek témája mindennapjaink rejtett hátterében meghúzódó jelenség: a földsugárzás. Mata Sándor egri fiatalember, aki különleges képességével érzékeli a föld felszíne alatti földsugárzásokat, vízereket, legyenek azok éltetőek vagy károsak. E képességével birtokolt érzékelési tehetsége rendkívüli jeleket mutatott, amikor az Eger melletti Egerbakta nevű község határában található földjén tevékenykedett. Miután megbizonyosodott arról, hogy földterületén – amelynek igen nagy kiterjedésű része dombon található – számos éltető-gyógyító, illetve a betegségek tüneteit felerősítő földsugárzási hely észlelhető, munkához látott. Területén közel 100 olyan pontot jelölt meg, amelyekhez a későbbiekben odalátogatók tapasztalatai alapján az egészségügyi tünetek javulására vagy romlására ható rezgéseket azonosított be. Ezekről látogatóinak részletes útmutatást is ad. Részlet a könyvből:

Tapasztalat, hogy betegségtől, egyéni állapottól függően minden emberre más-más kijelölt gyógyító földsugárzás hat jótékonyan. Általában 10-20 perc után mindenki el fogja tudni dönteni, hogy az a gyógyító rezgés, melyben éppen tartózkodik, neki kellemes, vagy kellemetlen, így mindenki megtalálja a számára megfelelőt. Az érzékenyebb egyének pár perc alatt el tudják dönteni ugyanezt, de olyan is akad, akinek egy perc sem kell ehhez.

Az emberi individuum egyedi és különleges mérőműszer. Ennek felfedezésére, fejlesztésére igyekszik rávezetni saját példáján keresztül a szerző, egy rendkívül olvasmányos és szerethető műben.

Mata Sándor könyve a földsugárzásokról, továbbá az Egerbaktai Közérzetjavító Park néven elnevezett területén fellelt földsugárzási pontokról szól. A közérzetjavító (gyógy)park a tulajdonossal (azaz a szerzővel) való egyeztetést követően saját felelősségre látogatható. A belépés jelenleg ingyenes.
A könyv rendelési információi a cikk végén találhatóak.

Mata Sándor: Gyógyító földsugárzások
Alcím: Éltető energiák – Betegséget okozó rezgésminőségek
Szerzői magánkiadás, 2013, Eger
ISBN: 978-963-08-6493-0
Oldalak száma: 145

A könyv fülszövege: 
Az élővilág minden létezője az ember kivételével mindig is kihasználta a számukra kedvező, földből kisugárzó energiát. A növény- és állatvilág fellelhetőségét, szaporodásukat, pihenő-, illetve tartózkodási helyét vizsgálva meglepő, akár csodálatos dolgokra jöhetünk rá. Csak nyitott szemmel kell járni, és könnyen észrevesszük a talaj növényzetén, füves területeken azokat a feltűnő elváltozásokat, melyet a földből kisugárzó energiák okoznak. Szakértő szemnek ezek az elváltozások elárulják, hogy melyik esik gyógyító földsugárzások fölé, és melyet érdemes feltöltődésre, illetve gyógyítás céljára használni. Vajon az ember miért nem használja ki a természet adta gyógyulási, illetve energia-feltöltési lehetőségeket? 

A könyv tartalomjegyzéke: 

Előszó 
A földsugárzásokról 
Gondolatok a gyógyító földsugárzásról 
A gyógyító földsugárzások élővilágra gyakorolt hatása 
Természetes energiadopping 
Mit érezhetünk a gyógyító földsugárzások fölött? 
Minden rezgés energiaként, információval is hat környezetére 
Minden élőlény intelligens energia 
Kezünk érzékelését segítő gyakorlatok 
Testünk reakciója különböző földsugárzásokra 
Közérzetjavító park, Egerbakta 
Betegségek összefüggései különböző földsugárzásokkal 
A hit ereje 
Rezgéshomeopátia 
Kommunikációs energia-világháló? 
Energiamembrán? 
Rezgéskülönbségek 
Földből kisugárzó energiák 
Zene, mint rezgés, energia, információ 
Érzelmi energiák
Jelképek 
Minden ember egyedi 
Földünkről 


A könyv előszava (részletek) 

Köszönet annak a sok, földsugárzásokkal kapcsolatosan hitetlen embernek, kiknek hozzáállása arra késztetett, hogy hihetetlennek tűnő megtapasztalásaimat megosszam a kedves olvasóval. Mint modern természetmegfigyelő, ismeretterjesztő szándékkal teszem. Bízom benne, hogy a leírták ismerete által az emberek elkerülhetik a káros, és kihasználhatják a gyógyító földsugárzásokat. Elérkezett az idő, hogy az ember testi, lelki és szellemi evolúciója folyamatában kilépjen az anyagi világ mindenhatóságából és a láthatatlan, de eddig is létező finom energiák felé fordulva, lelkileg és szellemileg magasabb szintre emelkedjen. 
(…) Tapasztalataim leírásával szeretném elérni, hogy a tudomány képviselői, orvosok, biológusok, fizikusok kutassák ezt a lehetőséget, az egyszerű emberek felfigyeljenek rá, és ezáltal tovább és egészségesebben éljenek.









A szerző részletes kapcsolati információit a képre kattintva megtekinthetik.

Előzmények 2009-ből >>>



2013. május 17., péntek

Eight Martinis #9

Amikor egy ajtó bezárul, valahol egy másik kinyílik. Felhívjuk a figyelmüket az Eight Martinis című remote viewing folyóirat 9-dik, egyben 2013 áprilisi számára, amely igen nagy terjedelemben foglalkozik Ingo Swann, februárban elhunyt távérzékelő munkásságával.

Ingo Swann halála egy nagy jelentőségű ajtó becsukódásának tekinthető, viszont egy másik ajtó kinyílt, hiszen ugyanebben a folyóiratban jelent meg most első ízben a RV Hungary kutatóinak cikke (39. oldal), ami egy sikeres mentális távérzékelési kísérlet leírása, amelyet egy rendkívüli képességű magyar érzékelővel végeztünk.

Az Eight Martinis legfrissebb számának tartalma itt olvasható, innen  az elektronikus változatát le is lehet tölteni (viszonylag terjedelmes .pdf file, tovább töltődik a szokásosnál).

2013. május 1., szerda

Távérzékelési kezdőcsomag

Több olvasónk kérésére állítottuk össze az alábbi egységcsomagot, amivel akár kiindulási szintről is elkezdhető a távérzékeléssel való kísérletezés. A csomagban az alábbi, a blogban már eddig is megismerhetett magyar nyelvű leírások szerepelnek, logikai sorrendbe helyezve őket. A távérzékelésben való jártasság megszerzéséhez ne felejtsük el az alábbi alaphelyzetet: abban az esetben, ha a távérzékelésről olvasottak nem mondanak neked semmit, vagy ellenérzést váltanak ki belőled, inkább ne erőltesd tovább a dolgot. Ha mégis kivitelezhetőnek tartod, akkor íme a kezdőcsomag:


A fenti összeállítás - több más információ mellett - elérhető a Startlap RemoteViewing.lap.hu aloldalán is (ugyanerre az oldalra mutat a taverzekeles.lap.hu cím is).

2013. április 29., hétfő

Nincs messze az agyhullám-jelszó

Miközben mindenki hozzászokott a jelszava begépeléséhez az e-mail fiókjába történő belépésekor, és a többi online szolgáltatás esetében, a Berkeley-ben található Kaliforniai Egyetem egy tudóscsoportja olyan eljárást fejlesztett ki, amely az agyhullámok révén azonosítja az embereket.


2013. április 27., szombat

Kézírás távérzékelése - Remote viewing manuscript

Újabb kísérletként íme egy távérzékelési vizsgálati cél: egy kézirat.
A cél: 3321/7002

Írd le a célt az alábbiak alapján:

  • a kézírás jellemzői,
  • a kézírás tartalma,
  • a kézírás nyelve,
  • a vizsgált kézírás átnézeti képe (mint pl. "nyomtatási nézet" az irodai programokban),
  • a kézírás szerzőjének jellemzői,
  • a kézírás dátuma,
  • a kézírás egyéb jellegzetességei.

Ha elküldöd nekünk a vizsgálat eredményeit, több más vizsgálat eredményével együtt a visszajelzés megadása után feltüntetjük a blogban.



The newest remote viewing test is: a manuscript.

The target is: 3321/7002

Describe the target based on the following:

  • the characteristics of the handwriting,
  • the contents of the manuscript,
  • in what language it was written,
  • preview of the manuscript page (as "print view" in office programs)
  • the author's characteristics in general,
  • the date of writing,
  • other features of the manuscript.


The feedback arrives on the 5th of May, 2013.

If you send us your viewing result, we will publish it among the other's result after the feedback.

2013. április 8., hétfő

René Warcollier és a pszí

René Warcollier


Mi köze egy francia vegyészmérnöknek a távérzékeléshez?

How linked a french chemical engineer to the remote viewing? This post is about René Warcollier, 'the father of remote viewing' (by Joseph McMoneagle).


René Warcollier - francia vegyészmérnök, író, parapszichológus. 1881. április 8-án született Ormonville-la-Rouge-ban, 1962. május 23-án hunyt el Párizsban. A Metafizikai Intézet alapítója és elnöke volt, szerkesztőként elméleti és gyakorlati kísérletekről számolt be az Intézet saját lapjában.
1903-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát, ezután drágakövek szintetikus előállítására irányuló szabadalmakat jegyeztetett be, és speciális képernyőket fejlesztett ki filmvetítéshez.
A későbbiekben a francia Metafizikai Intézet lapját, a Revue Métapsychique-t szerkesztette és írta. Ő volt a társaság első elnöke is, 1951-től egészen 1962-ben bekövetkezett haláláig.
A Metafizikai Intézet (ma: Nemzetközi Metafizikai Intézet) honlapja itt található. Jelmondatuk: A paranormálist nem hisszük, hanem tanulmányozzuk.
Warcollier - anélkül, hogy tudomása lett volna róla - a távérzékelés tudományos protokolljának kidolgozásában szerzett rendkívüli érdemeket. Kutatóként a parapszichológia, főként a telepatikus kommunikáció vizsgálatának részeként úgynevezett „vak” kísérleteket kezdeményezett, amelyben egy vagy több alany (induktor) tanulmányoz egy kiválasztott képet, ezt követően egy vagy több vevő személy (percipiens) igyekezett a képet anélkül reprodukálni, hogy a szemükkel látták volna, csupán telepatikus információkra hagyatkoztak.
1922-től több munkája is irányult a nagy távolságban elhelyezkedő adó és vevő alanyok közti információcsere tanulmányozására. Ennek keretében mind Franciaországon belül, mind Franciaország és New York, illetve Franciaország és Nagy-Britannia közti viszonylatban is kísérletezett. A kutatásban Charles Richet és Gardner Murphy voltak a munkatársai.

Warcollier kísérletei során úgynevezett „torzulásokat” figyelt meg a telepatikus úton átvitt információkban, amelyet a pszível való érzékelés során használandó ajánlások kialakítására és finomítására használt fel (lásd: remote viewing protokollok, ARV, CRV, stb). Ma ezek felhasználásával lehetséges pontos eredményeket elérni az egyes - köztük a fent zárójelben jelzett - módszerek használatakor.
A telepatikus úton átvitt képek, információk torzulásának kiküszöbölésére olyan észrevételt és ajánlást tett (amely szintén a mai remote viewing egyik alapköve), hogy a telepátia alkalmazását megkönnyíti, ha az induktor és a percipiens nem ismerik egymást.
Javasolta továbbá, hogy a telepatikus érzékelés során a percipiens fél alkalmazzon (ön)hipnózist vagy a relaxácó (meditáció) egyik formáját, hogy a telepatikusan érkező jelekre koncentrálhassa és stabilizálhassa a figyelmét.

Több más kísérletet is végzett Warcollier, amely a pszichikus működés megismeréséhez szükséges volt, viszont esetenként ellentmondott például akár a távérzékelés „félvak” szabályának, vagy akár a később éppen általa megfogalmazott „teljesen vak” metódusnak. Ezek lényege, hogy csakis az induktor ismerje az átvinni kívánt célt, képet, információt, illetve az induktor és a percipiens (fentebb említve) egyáltalán ne ismerje egymást a telepatikus átvitel folyamán.
Warcollier úgy jellemezte telepátia-elméletét, mint „az induktor és a percipiens párosa egy többrendű mezőben” (lásd: közös tudatmező). A pszí alapjain működő kommunikációs modellje meghatározza az induktor (küldő) és a percipiens (fogadó) fogalmát. Ennek, és eredményeinek megfelelően Warcollier több javaslatát parapszichológusok is felhasználták (és mai is felhasználják) saját pszí-modelljük értelmezésének magyarázata során. Különösen jelentős volt az értelmezése a később Charles Honorton módszerében felhasznált, úgynevezett "zajcsökkentő" modellnek (mentális információk hibáinak kiküszöbölése), ami aztán szerepet kapott a Gazfeld-féle módszerben is.

Warcollier parapszichológiai tevékenységének jelentősége elsősorban abból áll, hogy megfogalmazta a telepatikus kommunikáció folyamatának lényegi alapjait (amelyek a mai napig is használatosak). Kulcsfontosságú megfigyeléseit és eredményeit több parapszichológus, kutató használta fel és erősítette meg, köztük az 1970-es évek elején a Stanford Research Institute Hal Puthoff és Russell Targ által a Stanford Research Institute falai között végzett telepátia-kísérletek, amelyek később jelentős alapot szolgáltattak a remote viewing protokoll-szerű kialakításához.

Warcollier egyik könyvének ajánlója, valamint vásárlási információi (az Amazon-on):


"If you want to refer to the 'father of remote viewing,' you would have to go back half a century to the French parapsychologist, René Warcollier."

(Joseph McMoneagle)


ISBN: 1-5717-4311-1. Softcover.
Hampton Roads Publishing Company, Inc.
Classics in Consciousness
Russell Targ Editions
Preface by Ingo Swann


2013. február 25., hétfő

Creating mental email

The topic of this short session was a unique experiment: to perceive mental images (different things) in a virtual safe box. This method forces a way to the sending mental messages to whoever it concerns (or ICE, etc.). The whole project is like the process of sending an email in real life. The session was done by two remote viewers of RV Hungary.


Read the entire post here:
Remote viewing mental images >>


2013. február 12., kedd

Viszockij: távérzékelve

Vysotsky and the circumstances of his death - remote viewed. This monitored session is about the Russian singer, musician, actor, and poet Vladimir Vysotsky and his enigmatic death. This session was done blind. Only the monitor had previous information about the target, the viewer had none.

Monitoros félvak vizsgálat
(a célt csak a Monitor ismeri)
2013. január 27.

Érzékelő: HViewer
Monitor: MW

Cél:
Elhunyt orosz művész. Írd le a célt!
Mi okozta a halálát? Milyen körülmények között halt meg?


Érzékelő: Testalkata P.Z.-re (csak a résztvevők által azonosítható személyre utalás) hasonlít: a felsőtestéhez képest erőteljesebb, karakteresebb fej. Típusra öltönyös, "mindenki bohóca/bolondja" jellegű ember, alapvetően szelíd viselkedésmódú. Jóindulatú, asszertív személy, könnyen befolyásolható egy bizonyos szintig. Gyermekkori teljesítménye (tanulás, viselkedés, stb.) elmaradt a várakozástól, később, aktív korában inkább saját magának igyekezett bizonyítani, hogy képes azért kiugró teljesítményre. Átlagon felüli mentális képességekkel rendelkezett, amelyet sem ő, sem a külső szemlélő nem tudott hova tenni, a viselkedésében kialakult meggyőzőerővel keverte legtöbbször, később mentális betegségnek tudták be (pszicho- szó, de inkább negatív értelemben). Lakóhelye vagy fő tartózkodási helye Moszkvától dél-délkelet felé, közel, egy kisebb tó partján. Művészi pályája valójában kényszerpályaként indult, saját szándékából nem erre készült ifjabb korában. Valamifél állami szerepvállalásra készült hivatásként, de nem politikai pályán. Amivé vált, az valójában egy "bohóc" volt a külső szemlélőnek, de a közvélemény számára teljes megelégedéssel gyakorolta azt, hivatalosan viszont soha nem ismerték el a teljesítményét. Amolyan "freelancer" volt a maga hivatásában.

Monitor: A halál körülményei?

Érzékelő: A felsőtestébe haladó, majd onnan kivezető csavaros, nem látható mozgás idézte elő a halálát, amelyet külső körülmények váltottak ki. Fő oka: be akart kerülni egy olyan körbe, amelyik nem fogadta be, amelynek a tagjai szerint ott a célszemélynek semmi keresnivalója nem volt. Ez túlmutat a hivatásán, hatalmi körök felől ered. Ebbe a körbe kerülésével túlnőtt volna a rá kiosztott, "engedélyezett" szerepen. A halálát eredményező döntés egy kocka-téglatest alakú épületben hozták, bauhaus, de inkább szoc.reál kinézete van, tőle magasabb épületek között áll olyan utcafronton, amelyen fasor húzódik. Első érzetre ez amolyan pártközpont-szerűség. A célszemély halálának kiváltását magánérdekből kezdeményezte ugyan, de felsőbb szinteken beleegyezően viszonyultak hozzá, mert úgy vélték, hogy állam-, vagy közösségi érdek indokolta ezt a cselekményt.

Monitor: Miért született ez a döntés?

Érzékelő: Mert olyan dolgokat hangoztatott a társadalommal kapcsolatban, amire maga jött rá, és senki nem merte leállítani, mert nem tudták, hogy magától mondja-e, vagy külső sugallatra. Így egy darabig hagyták, hogy kilengjen, mint a rombológolyó az építkezéseken, de nem szerették volna, hogy sok mindent romba döntsön.

Monitor: A közvetlen környezete hogyan viszonyult ehhez a (fenti) helyzethez?

Érzékelő: A közvetlen közelében, bár távoli rokonként élt egyfajta beépített ember, már besúgónak is nevezhetném. Ez a személy igen távoli rokon, fogadott nagybácsi, aki sokáig nem is tartotta a célszeméllyel a kapcsolatot, csak a megfigyelési tevékenysége kezdetétől.

Monitor: Milyen információ birtokába jutott a célszemély, ami miatt ez történt vele?

Érzékelő: Lényegi információra jött rá, magától való kikövetkeztetés útján, amelynek a nyilvánosságra hozása, vagy bármilyen megosztása, hangoztatása is hátrányos lett volna az akkori rendszerre. Ezt az egyébként általános információt nagyon sokan ismerték, de a célszemély képes volt hatni a nagyközönségre, így az ő szerepe ennek az információ-körnek a megosztásában igen jelentős lehetett volna. Az információ-köteg megosztására készült is, de kívülről belenyúltak a folyamatba, ami a célszemély fizikai megsemmisítését eredményezte. Ez kívülről külső, az egészségre ható tényező által kiváltott gyors egészségkárosodásnak látszott, illetve látszik a mai napig is.


*** Itt ért véget a vizsgálat. ***


Visszajelzés: a célszemély Vlagyimir Szemjonovics Viszockij volt. El kell mondanunk, hogy a vizsgálatban Érzékelőként szereplő személy a Viszockijról eddig a nevén kívül más információt alig ismert. További link a visszajelzéshez.





2013. február 5., kedd

Távérzékelt éber álom

Remote viewed lucid dream. - This post is about a lucid dream story. This lucid dreaming took place in two different realities after each other - during a same sleeping period. The first lucid dream has been remote viewed after the story came out. The post is a story about them.

Blogunk olvasója "Hipererős éber álom" címet adta élményének, miután annak megtörténte után nem sokkal leírta azt nekünk. Elolvasva a történetet számomra egyértelmű volt, hogy ez az éber álom - a napokban elhunyt Ingo Swann által is említett - egy másik, a ma tapasztalt világunktól eltérően létező "reality box" (valóság-sík) egyikében zajlott, ráadásul egymás után kettőben is. 
Íme a történet:

Ma hajnalban 4 után olyan erős szinten ébredtem magamra mint ritkán. Melegem volt, így ittam egy kis vizet, kimentem a fürdőszobába. Ezek után visszafeküdtem, majd szinte azonnal mély álomba merültem.
Az átmenetről nem maradt meg információ, de egy kórházban tértem magamhoz, mint dolgozó. Valamiféle technikus voltam munkásruhában, az orvosok közelében tartózkodtam, és félszemmel figyeltem, hogy egy beteg esetét röntgenleletet tanulmányozva beszélik meg. A húgyhólyag köré akartak nagyon fájdalmas beavatkozást csinálni, utólag nem értem miért, de valami fém kampó-szerűségeket akartak beépíteni. Ekkor már teljesen magamnál voltam, azon  spekuláltam, hogy táv-gyógyítom azt a beteget, de végül ezt elvetettem. Elindultam kifelé a munkahelyről - ez egy londoni bauhaus stílusú épületnek nézett ki -, fejbólintással köszöntem el az orvosoktól. Odakint angol-szerű, de biztosan latin betűs szövegeket láttam. A város egyik földi városra sem hasonlított, kinézete keveredett a rio de janeirói szegénynegyedek dombjai, japán középkori kastélyok, Budapest hegyvidéke látvánnyal, de mindezek keveréke, egyes helyeken átmenete volt. Valami hegyivasút-hév-féléhez mentem, ott beszélgettem két, nyugat-európai kinézetű fiatallal (egyébként mindenki erre a fajtára hasonlított), vártam a szerelvényt. Közben azt kérdezgettem, hogy tulajdonképpen hol is vagyok, aztán kiböktem hogy én valójában nem vagyok itt, mert ez nem a nappali környezetem. Csupán "elutaztam" ide, és lehet hogy most valaki más testéből beszélek hozzájuk (közbeszúrás: nem néztem meg a test iratait, de alkatra nagyjából olyan volt, mint én). A helyszínt az észlelt technológiai fejlettség alapján 1990-es évek legelejének megfelelő idősíkra tettem. 
Ekor a legmeglepőbb benyomás jött, a távolban gejzír módjára törtek fel mini-vulkánok, füst  és láva nélkül. Egyébként világos, napos idő, élénk színek voltak mindenhol, itt ez természetes volt. A település neve is elhangzott, de most csak néhány betűjére emlékszek, H U M N K L S O ezek a hangok valahogy keveredve.

Itt jött egy kis csavar a történetben:
Megszólalt az ébresztőórám. Tudtam, hogy beállítottam a reggeli felkelésre, így nem csodálkoztam, hogy jelzett, még csak rosszul sem esett. Először nem esett le a tantusz, csak valamivel később észleltem, hogy nem a reggeli, igazi valóságba kerültem át, hanem az éber álom folytatódott más helyszínen, ráadásul idehaza, a valóságoshoz képest elváltozott házban, az ébresztőóra sem a fizikai valóságban, hanem az éber álomban jelzett. Ennek a részletei csak nekem érdekesek, így erre nem térek ki bővebben.
Aztán a valóságos reggeli időpontban persze megint jelzett az óra, amire már rendesen felébredtem.

Számomra a lényeg az egész történetben tehát az, hogy átkerültem egy élénk éber álomból egy ahhoz képest realitásnak tűnő másik realitásba, ráadásul ebben a második esetben egy kicsit visszaesett az öntudatom, az elején mindenképp, mert nappalnak hittem.

Az alvás és az éber álom előtti fizikai körülményekről még annyit, hogy éjjel, még ébrenlétem folyamán határozottan hallottam valamiféle háttérzajt, ami a házon kívülről jön, mintha egy rádió-sugárzás monoton hangsávja lett volna.




Eddig az éber álom leírása.
Most pedig egy eddig merőben szokatlan dologgal egészítem ki a leírást. A történet többszöri átolvasása után elhatároztam, hogy egy rövid távérzékelési vizsgálatot végzek olvasónk éber álmának első helyszínével kapcsolatban, öt különféle szempont szerint csoportosítva az információkat, az alábbiak alapján:
A helyszín:
- társadalmi rétegződés, szervezettség,
- hatalmi felépítése, gépezete,
- művészetének jellemzői,
- nyelve,
- valamint jellemző eltérések a most élt, és az éber álom valósága között.

Társadalmi rétegződés, szervezettség:
Egymástól függő mikroközösségek hálózata. Társadalmi osztályok léteznek, de tudatosan, és a szükségnek megfelelően változnak az azokat alkotó tömegek.

Hatalmi gépezet:
Monoteista monarchia. A vezető olyan személy, aki mentális képességei által válhat vezetővé, és ha azok megszűnnek vagy tompulnak, más, hasonló tulajdonságokkal bíró személy kerül a helyére, társadalmi osztálytól függetlenül. A vezetőnek képesnek kell lennie nem fizikai úton való kommunikációra a "Felsőbbrendű"-vel, ez a képesség a vezetővé választás egyik legfontosabb feltétele.

Művészet:
Inkább realista, a konkrét dolgokról, cselekedetekről szól többnyire. Az imaginációs technikák ebben a realitásban mindennapiak, általánosan használtak, inkább a gyakorlati képességeket megkívánó folyamatokat misztifikálják. Tulajdonképpen nem "képzelet varázslója" van, hanem a gyakorlaté, ezek megörökítése köszön vissza a művészetben.

Nyelv:
Nem európai eredetű, nyugat-ázsiainak tűnő nyelv, amelyet latin betűs karakterekkel írnak, de van benne néhány rajzoltnak ható képírásjel is. Nagyon sok, az európai nyelvekben honos szót átvett és használ. A város neve, amelyekből csak a mássalhangzókat sikerült visszahozni, kötőjellel van írva (mint például: Homonu-Kelos. Magánhangzóból egyébként csak néhány él ebben a nyelvben az általunk ismertekhez képest).

Jellemző eltérések a jelenlegi valóság és az éber álomban érzékelt valóság között:
Az érzékelt valóságot a nyugalom és a békés fejlődés jellemzik. Valódi fejlődésről van szó, nem utópisztikus utánérzetről, hasonlatképpen az erdőben felnőtt nélkül eltévedt óvodáscsoport lehetne a példa, ahol a hasznos és alkalmas egyedek vannak pozícióban, nem az érdekek által kitermelteké. Egyfajta kényszer általi konszenzuson alapuló, lineáris fejlődést felmutató működési környezet ez a realitás.

Figyelem >>

2013. február 1., péntek

Ingo Swann passed away

Szomorú hír érkezett február első napján. Ingo Douglas Swann parapszichológus, a remote viewing atyja, képzőművész, szerző és előadó 2013. február 1-én stroke következtében elhunyt. A 80. életévét töltötte.

Ingo Swann
(1933-2013)
Our sincere condolences on his loss.

Your heritage will be kept by the knowledgeable posterity
and the common field of consciousness for ever.

Kevesen vannak, sőt, talán nincs is olyan ember, aki a pszichikus távérzékelés megismerése, művelése, a témáról való érdeklődés folyamán nem találkozik a nevével. Valóban a távérzékelés atyja, kutatója és tudója volt, és talán nem hat közhelyként, ha azt mondjuk: nem csupán véletlen, de az élet különleges ajándéka volt az, hogy ugyanazon időben éltük ezt a földi életünket, mint ő, a Mester. A fizikai távolság miatt ugyan kevesen ismerhettük személyesen itt Magyarországon, de ha kezünkbe vettük könyveit, írásait, meghallgattuk egy-egy előadását vagy időről-időre megcsodáltuk képeit, úgy éreztük, hogy olyan barátról van szó, aki éppen nincs ugyan velünk, de a vele kezdett beszélgetésünk bármely kérdésére műveiből választ kaphatunk.

Ingo Swann elhunyt. Amit maga után hagyott, az az emberiség közkincse, amelyet az értő utókor és a közös tudatmező megőriz mindörökre.

Nyugodjon békében.

2013. január 24., csütörtök

Távérzékelés - A siker részletei

Nem kizárólag a távérzékelésre igaz ugyan, de a siker általában a részletekben rejlik. Milyen is egy távérzékelési folyamat, amire jól felkészültünk? Nézzük át röviden: elvonulunk legalább másfél órára olyan helyre, ahol nem zavarnak meg minket - sem más személyek, sem eszközök. Szükség szerint elmélyülünk, majd az adott céllal foglalkozva kinyerjük ÉS rögzítjük a szükséges információkat. Ez valóban csak a végletekig leegyszerűsített változata az érzékelési folyamatnak. 


Lássuk azonban a részleteket!



Tematikus parapszichológiai fórumokon rendszerint nevetségesnek tűnő problémákat is kielemeznek: milyen ceruzát és papírt használjanak, milyen hosszúságú legyen az ülés, milyen testhelyzetben végezzék, milyenek legyenek a fényviszonyok, és így tovább. Jobban megvizsgálva a kérdést rájövünk, hogy egyáltalán nem lebecsülendő ez a túlzott precizitás, ennek oka pedig az, hogy az érzékelési folyamathoz szükséges lelkiállapotot minden külső körülmény szabályozásával igyekeznek fenntartani, ez az állapot ugyanis százalékokban kifejezhető eltéréseket jelent a pontos eredményre nézve.

A pszichikus tevékenységek körülményeinek egy része igen nehezen befolyásolható, ennek ellenére alkalmas körülmények között véletlenszerűen sem kétséges látványos eredmény elérése. Konkrét példaként megemlítendő egy hajléktalan személy beszámolója arról, hogy milyen intenzív testen kívüli élményei vannak, voltak, amelyeket utólagos visszajelzések is megerősítettek (éles álom-szerű képek, majd visszacsatolás a valóságból), illetve az "ébredés" utáni fizikális tünetek: reszketés, fázás, hideg lehellet (alkoholizmus, drog ez esetben nem jöhetett szóba, egyedül a dohányzás, a szénsavas üdítők, olcsó, zsíros húsok fogyasztása jellemezheti hátrányosan). Az élmények ugyanakkor a saját maga által kialakított környezetben, félreeső helyen történtek, nem pedig közös tömegszálláson.

Kezdjük a külső körülményeknél. Fontos, hogy a háttérzajok, fények olyanok legyenek, amelyeket megszoktunk, előre tudjuk, mi várható, akár főút mellett, akár egy nagyobb társasházban vagyunk. A hátérsugárzás, például nem használatban, de feszültség alatt lévő háztartási eszközök által keltett elektromos szmog is zavarja az érzékelőt, illetve előfordulhat, hogy korai kifáradást okoz a számítógép előtt eltöltött idő, amely aztán kihat az érzékelési folyamatra.
Az időpont kiválasztása egyedi, igyekezzünk olyankor végezni az érzékelést, amikor biztosan tudjuk, hogy nem zavarnak meg minket az előttünk álló egy-másfél-két órában.  Különösen igaz ez arra a helyzetre, ha mással (akár családtagunkkal sem) kívánjuk megosztani, hogy éppen mit csinálunk, bár külső szemlélő számára a távérzékelés folyamatából az látszik, hogy valaki ül az asztalnál és írogat, firkálgat, rajzolgat. Tegyük ezt  zavartalan időszakot biztosító körülmények között, bármiféle kizökkenést követően ugyanabba az állapotba visszakerülni igen nehéz.

Egészség és kondíció: alapesetben csakis akkor próbálkozzunk távérzékeléssel, amikor nem tapasztalunk magunkon átmeneti jellegű betegséget, normálistól eltérő állapotot, ha nincs olyan testi mellék-körülményünk, ami közvetlenül leköti a figyelmünket: orrdugulás, nehézlégzés, fájdalmak, stb. Különleges esetben persze meg lehet próbálni a vizsgálatokat, a távérzékelés még lehetővé tévő fekvőbetegségnél (lábtörés, stb.) nyilván hamar felmerül az emberben, hogy mivel üsse el a fölöslegesnek tűnő idejét. Mentális fáradság, múló depresszió esetén viszont kimondottan jót tesz bármilyen távérzékelési próbálkozás. 

Közvetlen tárgyi feltétel a papír, ceruza/toll. Mivel a benyomások lehető leggyorsabb rögzítése a cél, nagyságrendekkel hatékonyabb és kényelmesebb, ha manuálisan írunk, firkálgatunk papírra ceruzával, filccel, nem pedig a számítógép billentyűzetével, egerével babrálunk távérzékelés közben (ez könnyen kizökkent és elvonja a figyelmet). Az ülés közben kizárólag az információk jegyzetelése a cél, a végső, rajzzal is ellátott eredményt utólag is tisztázhatjuk a kész vázlat alapján. Ceruzáknál ajánlott a puha B, 2B, stb. jelzésű, amely könnyed írást, firkálást tesz lehetővé. Sőt, 2-3 darabot bekészítve az esetlegesen felmerülő hegyezés művelete sem von el minket az érzékeléstől. Filctoll, rajzszén, töltőtoll is megfelelő erre a célra, kerülendők viszont a nem megbízható minőségű különféle írószerek, amelyek néha akadoznak, nem adnak tiszta vonalat, pacáznak.

A szín szempontjából íróeszköznél ajánlott a fekete, papír esetében a fehér. Amint az logónkban is látható, fehér alapon fekete és szürke színek szerepelnek rajta, amelyek a távérzékelésnél használt - általunk javasolt - eszközök alapvetéseit jelentik: a fehér és fekete alapszínek a klasszikus távérzékelési folyamat során eszközként használt sima, fehér papírt és a fekete ceruzát jelképezik. Ezek használata a vizsgálat során azért indokolt, hogy az információk lejegyzésekor az érzékelő figyelmét ne vonja el például négyzetrácsos, vonalas, vagy színes mintákkal ellátott füzetlap. Ugyanez vonatkozik a fekete ceruzára/írószerre is, amelytől színében bármiben eltérő eszköz használata szintén zavarhatja az érzékelési folyamatot, különösen, ha a cél központi motívumai színek, színes struktúrák.

A papír, a felület is lényeges, célszerűen alkalmazandó az egyszerű fehér papír. A fényes (merített) vagy vastagított, színezett felület taszítja a legtöbb eszközt, legalábbis nehézkes rájuk ceruzával jegyzetelni. A díszített, logóval ellátott, margóval kijelölt papírlapok a figyelem elvonására alkalmasak, illetve befolyásolják a kapott információk pontosságát, mert önkéntelenül is a lapon szereplő ábrához méretezünk. Jegyzetelési célra legalkalmasabb a szabvány fénymásoló-, vagy bankposta papír. Az ideogramm készítéséhez tiszta felületű fehér lapot vegyünk, az egyébként nem javasolt négyzethálósat csakis akkor, ha az arányokat nem tudjuk másként betartani és ennek jelentősége lehet a célra nézve. Ne feledjük, hogy nem művészi rajzok létrehozása a cél, hanem az információ minél pontosabb átadása!

Az érzékelés alatti fényviszonyokat úgy válasszuk meg, hogy inkább diszkrét legyen, jegyzetelni-rajzolgatni még tudjunk mellette, kerüljük a harsány, vakító fényforrást. 
Testhelyzetünkre nézve nincs általános tanács, érzékeljünk úgy, ahogy nekünk kényelmes. A fenti tárgyi feltételek betartása például diktafon használatával egycsapásra megszűnnek, így érzékelhetünk akár fekve is, nem kell figyelnünk a papírra és a ceruzára. Ugyanez természetesen megvalósítható a papír-ceruzás érzékeléssel is, ha a fekve történő írás-firkálás nem okoz gondot a testhelyzet megválasztásával.
A fekvő testhelyzetben való érzékelés elkezdése előtt nem árt megerősítéssel rögzíteni azt az állapotot, ami később elalvásunk esetén áll elő. Előfordulhat - főleg fekvő testhelyzetben -, hogy belealszunk az érzékelési folyamatba, ekkor nyilván sem jegyzetelni, sem diktafonra rögzíteni nem tudunk, viszont az érzékelés tovább folytatódhat álmunkban. Ennek rögzítésére és visszahívására legalkalmasabb a Silva-módszer "álomkontroll" technikáját megelőző megerősítés lépése.

A fenti tárgyi feltételek csaknem mindegyike alkalmazható monitoros vizsgálat esetén is (itt egy külső "kérdező" irányítja a távérzékelőt).
Az érzékelési folyamat legfontosabb tétele viszont az, hogy minden lépésére alakítsuk ki saját módszerünket és viszonyítási pontjainkat, amelyek között jól érezzük magunkat - és egyre pontosabb eredményeket érünk el általuk.

MW & HunViewer

*





2013. január 18., péntek

Pszichikus jóslatok 2013-ra

Hibát követnénk el, ha kihagynánk különféle amerikai látnokok jövendöléseit az idei évvel kapcsolatban. Olvassunk tehát jóslatokat 2013-ra, amelyek között feltűnnek teljesen újszerűek, de az örökzöld témák is képviseltetik magukat. Igyekeztünk kiválogatni azokat a próféciákat, amelyeknek bekövetkezte (vagy elmaradása) nemcsak helyi szinten, de világszerte megfigyelhető lesz, ha máshonnan nem, a médiából. Érdemes pozitív-negatív szemszögből is elemezni a listát, ami bár válogatás, de arányaiban ugyanezt az összetételt mutatja nagyban is. Lássuk:


  • fegyverszünet a Közel-Keleten a nyár végére, megindul a stabilizálódás
  • forradalom próbálja megdönteni a szaúdi dinasztiát, a király vagy a herceg meg is hal
  • több helyről jelentik négyszögletes, illetve cső alakú ufók megjelenését
  • legalább két jelentős kozmikus esemény várható az idén: kisbolygó vagy meteor, ami a Föld felé halad, vagy eléri azt
  • Tom Cruise elhagyja a szci-t
  • nukleáris támadás történik New York ellen
  • vegyi támadás az USA területén
  • pusztító erejű földrengés sújtja a Karib-térségét
  • egy lezuhanó meteorológiai műhold dönt romba egy épületet
  • távközlési műholdak balesete(i) miatt jelentős zavarok a kommunikációban világszerte
  • Kuba az Egyesült Államok részévé válik
  • támadás a pápa és a Vatikán ellen
  • XVI. Benedek pápa légúti betegségére vagy tüdőgyulladására derül fény
  • Jack Nicholson kórházba kerül
  • egy újszerű, szokatlan energiaforrást jelentenek be gépjárművek és motorok hajtására
  • az internet jelentős része kínosan hosszú időre leáll
  • Japán és Kína viszonya igen feszültté válik tavasszal
  • júniusban egy újabb, a térség demokráciájára jótékony hatással bíró forradalom zajlik Kínában
  • heves nemzetiségi összecsapások az Egyesült Királyságban a kelet-európai bevándorlók és a helyi munkanélküliek között
  • Vilmos herceg és Kate Middleton kislánynak ad életet, akit sokan Diana hercegnő reinkarnációjának tartanak
  • valószínűsíthetően egy idegen űrhajó ér földet
  • az Oscar-gálán Tommy Lee Jones nyeri a legjobb férfi mellékszereplő díját
  • az Amazon saját okostelefont jelent be
  • rejtélyes - és tömeges - madárpusztulás világszerte, illetve partra mosott halak tömege jelenik meg mindenfelé
  • a világ térképe katasztrofális események következtében jelentősen megváltozik
  • a legújabb világvége-hóbort a napkitörés-témakör lesz.


Ugyanez tavalyról:
Pszichikus jóslatok 2012-re >>



2013. január 16., szerda

Könyvajánló: Vezsinov - A sorompó

Pavel Vezsinov: A sorompó. A fehér szalamandra
Eredeti címe: Бариерата. Белият гушер.
Fordította: Dudás Gyula
Kiadta: Kozmosz Könyvek, Budapest, 1985
ISBN: 963-211-631-3


Az irodalom gyöngyszemei, de rejtett értékei is sorra mutatják be az emberi elme rendkívüli lehetőségeit. Pavel Vezsinov most tárgyalt könyve inkább az utóbbi kategóriához tartozik, annak ellenére, hogy a szerző a bolgár irodalom jelentős egyénisége. "A sorompó / A fehér szalamandra" című kettős könyvét a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatában adták ki 1985-ben, így e könyvsorozat által azonnal egy olyan skatulyába került, ahová csakis a műfaj kedvelői bejáratosak. Maga Vezsinov a műfaj kiválasztását ezzel magyarázza: "Kizárólag akkor fordulok a science fictionhoz, amikor eszméim és gondolataim a 'normális' irodalomtól eltérő formát követelnek." - A sorompó című történet éppen ilyen. 
A könyv fikció, azaz nem megtörtént eseményt mutat be. Intellektuális kaland, különleges szerelmi történet, egy mese azoknak, akik hisznek.

Figyelem, innentől tartalmi leírás is következik!
Az életművész zeneszerző, Antoni Manev, egy túldolgozott nap éjszakáján a Szófia Szálló  éjszakai bárjába látogat el. Feltűnik neki egy egyáltalán oda nem illő teremtmény, egy fiatal lány, Dorotea, aki habitusával és öltözködésével is nagymértékben elüt a hely közönségétől. A vizuális kapcsolat létrejötte után a lány eltűnik, de aznap éjszaka később Manev kocsijába elbújva újra felbukkan. A zeneszerző olcsó útszéli lánynak hiszi, de valami miatt megszánja és hazaviszi a lakásába. Kiderül Doroteáról, hogy a külvilág számára ő egy elmegyógyintézet utógondozottja, aki kétségbeesetten keresi az életében tapasztaltakat a valós világban is. A zeneszerző furcsa megérzésének következtében magánál tartja a lányt, akinek történeteiből egészen addig semmit nem hisz el, amíg egy, még csak Manev gondolataiban létező új zeneművet Dorotea gyönyörűnek nem nevez, és el is játszik belőle néhány jellemző részt. Ettől a ponttól kezdve új szakasz kezdődik kettőjük kapcsolatában, amely főleg lelki és tudati események tobzódásában nyilvánul meg. Jelentős eseménye a történetnek, amikor Dorotea repül az erre nyilvánvalóan képtelen Manevvel, aki már a magasban szembesül azzal, hogy ez a csoda "csak úgy" nem hozható létre:

"Valóban ereszkedtünk, és mind közelebb és közelebb kerültünk a városhoz, amelynek fényei egyre élesebbé, kivehetőbbé váltak. Folyton hol hűvösebb, hol melegebb áramlatba merültünk, mintha tengerben úsznánk. Egyre könnyebbnek és szabadabbnak éreztem magam, csaknem csilingeltem a könnyedségtől.
- Máskor is repültél már, Dorotea?
- Számtalanszor, Antoni.
- Hányszor?
- Nem tudom. De ez nem olyan egyszerű, nem szállhatsz úgy, mint a madarak, amikor csak akarsz...
...
- Megtalálod a házat, Dorotea?
- Ne beszélj, Antoni! - mondta könyörögve.
Alig vettem észre, mikor érintettük meg a terasz meleg betonját. Nem is leszálltunk, hanem földet értünk, mint a madarak. Nem láttam az arcát, de sápadtnak tűnt. ... Azután éreztem, ahogy eltávolodik tőlem és eltűnik, mintha levegővé válna. Úgy éreztem, didergek, bizonyára félelmemben, mindazok után, ami történt.
...
Ebben a pillanatban vadállatokhoz és fákhoz hasonlóan hordoztam magamban az egyszerű igazságot, hogy mindkettő, az élet is meg a halál is puszta illúzió, az öröklét egymást váltogató két arca."

A repülés képessége az egyik legmélyebb titka volt Doroteának. A történet ezen a ponton vesz fordulatot, hiszen a repülés olyan interakció volt mindkettőjüknek, amely a lány részéről egyfajta önfeladást, a zeneszerző részéről szinte feldolgozhatatlan fizikai vagy tudati csodát jelentett. E katarzis állapotában egymáséi lesznek, amelyet másként értékelnek mindketten, abban viszont kimondatlanul egyetértenek, hogy elérkeztek ahhoz a ponthoz, ahol az egymáshoz közelítő vonalak egymástól távolodóvá válnak. Elérkeztek a sorompóhoz.
Antoni Manev emlékezetében felrémlenek azok a szavak, amelyeket Jurukova doktornő, Dorotea utógondozója mondott el neki: sohasem juthat át a sorompón - éppen csak ezt nem tudta eddig, hogy az hol van. Íme, elérkezett.
Megjegyzés: egy hasonló dologról ír Robert A. Monroe a Testen kívüli élmények című könyvében, nála ez "a félelem sorompója".
Másnap mindketten eltűnnek. Miután Manev nem találja Doroteát, búskomorságában a hegyekbe utazik egy pihenőhelyre, ahol viszont csak szárnyaszegetten üldögél, és dönti magába az italt. Mi történt, és miért? 
"A teljesen normális emberek nem szoktak repülni!"

Soha semmi nem lett már a régi ezt követően. Manev képtelen eldönteni, hogy Doroteával vagy nélküle éljen-e tovább, illetve van-e értelme egyáltalán bárminek is ezután. A helyzetet Dorotea oldja meg. A férfi következő menekülését követő hazatérésekor a lányt nem találja otthon tizennegyedik emeleti lakásában, csupán levetett cipőjét a teraszon. Vajon csak új cipőt vett? Ő, Dorotea, akinek mindenből egy valamije volt?

"Máig nem tudom, mi is történt valójában. Soha senki nem fogja megtudni. Lehet, hogy szándékosan csukta össze a szárnyait. Az is lehet, hogy önmaga számára is váratlanul veszítette el az erejét, és zuhant le a feneketlen mélységbe. De mi értelme, hogy a hibát keressem, vagy mentegetőzzem? Mindez csupán saját személyemre tartozik. És Dorotea? A világon semmiféle erő nem volt képes életre kelteni az egyetlen élő emberi lényt, aki repült. Mindegy, hova. Mindegy, hogyan."

Kuczka Péter, a könysorozat szerkesztője Vezsinov könyvének utószavában ezt írja a szerzőről:
"És Vezsinov művészete (...) több és értékesebb az átlagos tudományos-fantasztikus irodalomnál. Az írónak a kisujjában van az emberismeret és a lélekábrázolás minden eszköze. Alakjai meghökkentőek és lenyűgözőek, s a történeteket elönti az igazi és mély szojmorúság, hiszen azt tudjuk meg belőlük, hogy milyen 'hosszú az út lélektől lélekig', és hogy milyen nehéz a Földön emberként, felszabadult és teljes emberként élni. Vezsinov tisztán lát világunkban, de látomásában mégis megőrzi a reményt, a személyiség megvalósításának és szabadságának eszményét."

*

A kötet másik regénye A fehér szalamandra, amelyben szintén egy különös emberi lény a főszereplő. A történet egy fiatalemberről szól, aki nemcsak ideális testi felépítésével, hanem rendkívüli intellektuális képességeivel is bámulatba ejti környezetét: tudósok, orvosok, matematikusok, filozófusok tanulmányozzák, nők rajongják körül szerelmükkel. Ám a rendkívüli külső mögött egy félelmetes belső lappang...

A bejegyzés szerzője itt vásárolta a könyvet.