Remote viewed lucid dream. - This post is about a lucid dream story. This lucid dreaming took place in two different realities after each other - during a same sleeping period. The first lucid dream has been remote viewed after the story came out. The post is a story about them.
Blogunk olvasója "Hipererős éber álom" címet adta élményének, miután annak megtörténte után nem sokkal leírta azt nekünk. Elolvasva a történetet számomra egyértelmű volt, hogy ez az éber álom - a napokban elhunyt Ingo Swann által is említett - egy másik, a ma tapasztalt világunktól eltérően létező "reality box" (valóság-sík) egyikében zajlott, ráadásul egymás után kettőben is.
Íme a történet:
Ma hajnalban 4 után olyan erős szinten ébredtem magamra mint ritkán. Melegem volt, így ittam egy kis vizet, kimentem a fürdőszobába. Ezek után visszafeküdtem, majd szinte azonnal mély álomba merültem.
Az átmenetről nem maradt meg információ, de egy kórházban
tértem magamhoz, mint dolgozó. Valamiféle technikus voltam munkásruhában, az
orvosok közelében tartózkodtam, és félszemmel figyeltem, hogy egy beteg
esetét röntgenleletet tanulmányozva beszélik meg. A húgyhólyag köré akartak nagyon fájdalmas beavatkozást csinálni, utólag nem értem miért, de valami fém
kampó-szerűségeket akartak beépíteni. Ekkor már teljesen magamnál voltam, azon spekuláltam, hogy táv-gyógyítom azt a beteget, de végül ezt elvetettem. Elindultam kifelé a munkahelyről - ez egy londoni bauhaus stílusú
épületnek nézett ki -, fejbólintással köszöntem el az orvosoktól. Odakint angol-szerű, de biztosan latin betűs szövegeket láttam. A város egyik földi városra sem hasonlított, kinézete keveredett a rio de janeirói szegénynegyedek dombjai, japán középkori
kastélyok, Budapest hegyvidéke látvánnyal, de mindezek keveréke, egyes helyeken átmenete volt. Valami hegyivasút-hév-féléhez mentem, ott beszélgettem két, nyugat-európai kinézetű fiatallal (egyébként mindenki erre a fajtára hasonlított), vártam a szerelvényt. Közben azt kérdezgettem, hogy
tulajdonképpen hol is vagyok, aztán kiböktem hogy én valójában nem
vagyok itt, mert ez nem a nappali környezetem. Csupán "elutaztam" ide, és lehet
hogy most valaki más testéből beszélek hozzájuk (közbeszúrás: nem néztem meg a test iratait, de alkatra nagyjából olyan volt, mint én). A helyszínt az észlelt technológiai fejlettség alapján 1990-es évek legelejének megfelelő idősíkra tettem.
Ekor a
legmeglepőbb benyomás jött, a távolban gejzír módjára törtek fel mini-vulkánok, füst és láva nélkül. Egyébként világos, napos idő, élénk színek voltak
mindenhol, itt ez természetes volt. A település neve is elhangzott, de
most csak néhány betűjére emlékszek, H U M N K L S O ezek a hangok valahogy
keveredve.
Itt jött egy kis csavar a történetben:
Megszólalt az
ébresztőórám. Tudtam, hogy beállítottam a reggeli felkelésre, így nem csodálkoztam, hogy jelzett, még csak rosszul sem esett. Először nem esett le a tantusz, csak valamivel később észleltem, hogy nem a reggeli, igazi valóságba kerültem át, hanem az éber álom folytatódott más helyszínen, ráadásul idehaza, a valóságoshoz képest elváltozott házban, az ébresztőóra sem a fizikai valóságban, hanem az éber álomban jelzett. Ennek a részletei csak nekem érdekesek, így erre nem térek ki bővebben.
Aztán a valóságos reggeli időpontban persze megint jelzett az óra, amire már rendesen felébredtem.
Számomra a lényeg az egész történetben tehát az, hogy átkerültem egy
élénk éber álomból egy ahhoz képest realitásnak tűnő másik realitásba, ráadásul ebben a második esetben egy kicsit visszaesett az öntudatom, az elején mindenképp, mert nappalnak hittem.
Az alvás és az éber álom előtti fizikai körülményekről még annyit, hogy éjjel, még ébrenlétem folyamán határozottan hallottam valamiféle háttérzajt, ami a házon kívülről jön, mintha egy rádió-sugárzás monoton hangsávja lett volna.
Eddig az éber álom leírása.
Most pedig egy eddig merőben szokatlan dologgal egészítem ki a leírást. A történet többszöri átolvasása után elhatároztam, hogy egy rövid távérzékelési vizsgálatot végzek olvasónk éber álmának első helyszínével kapcsolatban, öt különféle szempont szerint csoportosítva az információkat, az alábbiak alapján:
A helyszín:
- társadalmi rétegződés, szervezettség,
- hatalmi felépítése, gépezete,
- művészetének jellemzői,
- nyelve,
- valamint jellemző eltérések a most élt, és az éber álom valósága között.
Társadalmi rétegződés, szervezettség:
Egymástól függő mikroközösségek hálózata. Társadalmi osztályok léteznek, de tudatosan, és a szükségnek megfelelően változnak az azokat alkotó tömegek.
Hatalmi gépezet:
Monoteista monarchia. A vezető olyan személy, aki mentális képességei által válhat vezetővé, és ha azok megszűnnek vagy tompulnak, más, hasonló tulajdonságokkal bíró személy kerül a helyére, társadalmi osztálytól függetlenül. A vezetőnek képesnek kell lennie nem fizikai úton való kommunikációra a "Felsőbbrendű"-vel, ez a képesség a vezetővé választás egyik legfontosabb feltétele.
Művészet:
Inkább realista, a konkrét dolgokról, cselekedetekről szól többnyire. Az imaginációs technikák ebben a realitásban mindennapiak, általánosan használtak, inkább a gyakorlati képességeket megkívánó folyamatokat misztifikálják. Tulajdonképpen nem "képzelet varázslója" van, hanem a gyakorlaté, ezek megörökítése köszön vissza a művészetben.
Nyelv:
Nem európai eredetű, nyugat-ázsiainak tűnő nyelv, amelyet latin betűs karakterekkel írnak, de van benne néhány rajzoltnak ható képírásjel is. Nagyon sok, az európai nyelvekben honos szót átvett és használ. A város neve, amelyekből csak a mássalhangzókat sikerült visszahozni, kötőjellel van írva (mint például: Homonu-Kelos. Magánhangzóból egyébként csak néhány él ebben a nyelvben az általunk ismertekhez képest).
Jellemző eltérések a jelenlegi valóság és az éber álomban érzékelt valóság között:
Az érzékelt valóságot a nyugalom és a békés fejlődés jellemzik. Valódi fejlődésről van szó, nem utópisztikus utánérzetről, hasonlatképpen az erdőben felnőtt nélkül eltévedt óvodáscsoport lehetne a példa, ahol a hasznos és alkalmas egyedek vannak pozícióban, nem az érdekek által kitermelteké. Egyfajta kényszer általi konszenzuson alapuló, lineáris fejlődést felmutató működési környezet ez a realitás.
Figyelem >>
Eddig az éber álom leírása.
Most pedig egy eddig merőben szokatlan dologgal egészítem ki a leírást. A történet többszöri átolvasása után elhatároztam, hogy egy rövid távérzékelési vizsgálatot végzek olvasónk éber álmának első helyszínével kapcsolatban, öt különféle szempont szerint csoportosítva az információkat, az alábbiak alapján:
A helyszín:
- társadalmi rétegződés, szervezettség,
- hatalmi felépítése, gépezete,
- művészetének jellemzői,
- nyelve,
- valamint jellemző eltérések a most élt, és az éber álom valósága között.
Társadalmi rétegződés, szervezettség:
Egymástól függő mikroközösségek hálózata. Társadalmi osztályok léteznek, de tudatosan, és a szükségnek megfelelően változnak az azokat alkotó tömegek.
Hatalmi gépezet:
Monoteista monarchia. A vezető olyan személy, aki mentális képességei által válhat vezetővé, és ha azok megszűnnek vagy tompulnak, más, hasonló tulajdonságokkal bíró személy kerül a helyére, társadalmi osztálytól függetlenül. A vezetőnek képesnek kell lennie nem fizikai úton való kommunikációra a "Felsőbbrendű"-vel, ez a képesség a vezetővé választás egyik legfontosabb feltétele.
Művészet:
Inkább realista, a konkrét dolgokról, cselekedetekről szól többnyire. Az imaginációs technikák ebben a realitásban mindennapiak, általánosan használtak, inkább a gyakorlati képességeket megkívánó folyamatokat misztifikálják. Tulajdonképpen nem "képzelet varázslója" van, hanem a gyakorlaté, ezek megörökítése köszön vissza a művészetben.
Nyelv:
Nem európai eredetű, nyugat-ázsiainak tűnő nyelv, amelyet latin betűs karakterekkel írnak, de van benne néhány rajzoltnak ható képírásjel is. Nagyon sok, az európai nyelvekben honos szót átvett és használ. A város neve, amelyekből csak a mássalhangzókat sikerült visszahozni, kötőjellel van írva (mint például: Homonu-Kelos. Magánhangzóból egyébként csak néhány él ebben a nyelvben az általunk ismertekhez képest).
Jellemző eltérések a jelenlegi valóság és az éber álomban érzékelt valóság között:
Az érzékelt valóságot a nyugalom és a békés fejlődés jellemzik. Valódi fejlődésről van szó, nem utópisztikus utánérzetről, hasonlatképpen az erdőben felnőtt nélkül eltévedt óvodáscsoport lehetne a példa, ahol a hasznos és alkalmas egyedek vannak pozícióban, nem az érdekek által kitermelteké. Egyfajta kényszer általi konszenzuson alapuló, lineáris fejlődést felmutató működési környezet ez a realitás.
Figyelem >>
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése