Távérzékelés - távolbalátás - ma és holnap

A távolbalátás jelene és jövője Magyarországon

 

"A távolbalátás jelene és jövője Magyarországon" - ez a cím a blogközösség egyik törzstagjától származik, aki évekkel ezelőtt ún. vak kódként többször is vizsgálta a témát. A vizsgálat publikus eredénye itt megismerhető, illetve egy 2008-ban született helyzetfelmérést is olvashatnak a magyarországi távérzékelés akkori helyzetéről. Ezek figyelembe vételével tekintsük át a mai helyzetet, tudván azt, hogy a tudati technológiák fejlődéséről adott hivatalos tájékoztatások hiánya nem azt jelenti, hogy a hatalmi szintű kutatás megszűnt volna. Sőt...
Az alábbi írásban a témával kapcsolatos mai folyamatok és azok fejlődése a téma.

Az elmúlt években szerencsére elég sok fehér folt – vagy akár terra incognita –, leíratlan terület állt rendelkezésünkre, amelyről érdekes cikkeket tudtunk közreadni. Az idő múlásával azonban elérkeztünk oda, hogy az általános információs anyagokat széleskörűen továbbítva két iránya maradt a továbblépésnek: különféle szakdokumentumok magyar nyelvű fordításának közlése, illetve konkrét esettanulmányok, vizsgálati eredmények publikálása, amelyeknél elsősorban a hazai, jobb híján az általunk elvégzett kutatások dokumentációjának megjelentetése. Igaz ugyan, hogy a távérzékelés és határos témáinak nyelve (leginkább) az angol, de tisztában vagyunk azzal, hogy a nyelvet nem beszélő érdeklődők is szívesen olvasnak más forrásból hasonló élményekről, mint amelyeket ők is tapasztaltak.

Áttekintve az aktuális helyzetet mindenképpen kiemelendőek az alábbiak:

A szorosan értelmezett remote viewing továbbra sem törte át a hazai média ingerküszöbét – leszámítva a bulvár-jellegű kapcsolódó témákat. Megállapítható, hogy néhány lelkes (az oldalunkat is folyamatosan olvasó) blogger, honlapkészítő és a lassan kialakult levelezőlistás közösség az, aki láthatóan és érdemben foglalkozik a témával. A médiában említhető egyedüli üdítő kivételnek számít az egyik ezoterikus tematikus tévécsatorna meghívásos műsora, amelyben Stephan E. Schwartz szerepelt vendégként. Ezen kívül néhány hazai klubelőadás történt.

Tulajdonképpen ezzel nincs semmi baj, ha hosszútávon nézzük, még előnyös is, hogy nem minden problémára megoldást adó csodaszer, vagy valamilyen divatos guruhoz végzetesen odatársított módszer jut eszébe a technikával először találkozó embernek. Igazából az olvasó és gyakorló közönség élesen elválasztható két részre, amely természetesen nem jelent minőségi, vagy képességbeli osztályozást. Egyik halmaza az érdeklődőknek a fiatal, 40 év alatti réteg, akik jellemzően angol tudással pásztázzák az internetet és ismerik meg az eredeti nyelvű dokumentumokat. Ez saját tapasztalatok létrehozására ad lehetőséget a, amelyek – mint az élet más területén is – semmivel nem pótolhatók itt sem.

A téma lényegét tekintve azt mondhatjuk, hogy szerencsére interneten is aktív az az idősebb 60 év fölötti korosztály, akik idegen nyelveket túlnyomórészt nem ismernek, viszont lelkesedésük hozzásegíti őket a célinformációk felkutatásához. Kérésükre tervezzük néhány olyan dokumentum, könyvismertető (sőt esetenként könyv) fordítását és bemutatását is, amelyek a távérzékelési téma lényegi részét érintik.

Egy másik, rendkívül kézenfekvő dolog, ami már a 2000-es évek kezdetén is felmerült, hogy miért csökken – látszólag – a kormányzatok, nemzetközi szervezetek érdeklődése a remote viewing technikák irányában?

A választ két irányból közelíthetjük meg.

Egyfelől az államok szakszolgálatai és kormányokon átívelő tervei nem feltétlenül azonosak azokkal a tendenciákkal, amelyek a médiában megjelennek, így – vizsgáltan és dokumentáltan – ez a fajta létező tevékenység érthetően nem kap publicitást. Másfelől: a kormányzatoknak a technológiai rendszerekbe vetett bizalma. Ahogyan azt a nemrég elhunyt Ingo Swann kifejtette, ma már sok minden megoldható technika eszközökkel, például nagyon nagy felbontású műholdfelvételek, amely célok felderítésére nyilván már nem fognak alkalmazni távolbalátó személyt. Ugyanakkor (lásd fentebb a nem publikus tevékenységeknél) akkor járunk el helyesen, ha elfogadjuk azoknak a területeknek a létezését, ahol jelenleg sem lehetséges más technológiai alternatívát használni, mint egy ismert hatékonyságú, mentális vizsgálót, vagy vizsgálókat. Köztudott, hogy a legtöbb államilag is alkalmazott távérzékelő, távolbalátó más képességeit is bevetik szükség esetén. Ezekre példa a távbefolyásolás (remote influencing) vagy az asztrális projekció (testen kívüli „utazás”). Jelen cikknek nincs rá terjedelme, de az interneten terjedelmes anyag érhető el egy bizonyos Pegazus-projekt nevű amerikai kutatásról, amelynek kimondott célja a űrkutatás, másodlagos kutatási területei pedig a transzlokáció, teleportáció és az időutazás kutatása.

Mindezekkel együtt a távérzékelés (remote viewing) hozadékos folyamatainak „gépesítését” is igyekszik gőzerővel megvalósítani a politikai hatalom (nem feltétlenül egy ország kormányát értjük ez alatt), amelynek egyik leginkább előnyben részesített ága a remote influencing (távbefolyásolás). Az effajta erőfeszítések tudomásul vétele mellett viszont ide kívánkozik egy megjegyzés: egy mesterséges mechanizmus soha nem lesz olyan, mint az emberi tudat.

A címben említett jövőképhez hozzátartozik az is, hogy az emberi társadalmakra ható, irányított tudati technológiát közösségünk és csoportunk figyelemmel kíséri. Ez egyrészt az idáig a titkosítás alól feloldott dokumentumokból megismert, másrészt az általunk kialakított tudati technikákkal maradéktalanul lekövethető. Megjegyzendő, hogy a dolog természete miatt erről a tevékenységünkről és eredményeinkről a blogon csak igen csekély mennyiségben publikálunk.

Az egyéni munkát tekintve egy rendkívül vékony határtartományt javaslunk és támogatunk fejleszteni, ez más technikákban központi téma: a front load vizsgálatot. Ez egy (a vizsgáló számára is) kevésbé ismert cél távérzékelését jelenti. Ennek jelentősége a kényszerűségben van, amikor az embernek különféle okokból egyedül kell végigvinnie egy adott vizsgálatot.

Örök téma a szerencsejáték is, amelynél szintén több irányú megközelítés lehetséges - erről majd később. Viszont a jövőben is érdemes felkészülni arra, hogy bizonyos területekről az információgazdák által semmi nem fog kikerülni az internetre, esetleg némi félrevezető, hamis adat, vagy akár egy nem működő módszer ismertetését tartalmazó árucikk megvásárlására biztató felhívások.

Nem elhanyagolható jelenség a távérzékelés (és határos területeinek) megismerésében az ál-ezoterikus, az olvasókat, érdeklődőket tudatosan, rosszabb esetben meggyőződésből félrevezető, feltételezéseket és ötleteket tényként közlő felületeknek a megfelelő helyükön kezelése, ebben nyugodtan rábízhatjuk magunkat intuíciónkra.

A jövő tehát: az egyéni (és csoportos) tapasztalatokból építkező fejlődés, amelyek során megfelelő szintre fejleszthető a távbefolyásolás (remote influencing), asztrális projekció/testen kívüli élmény, de bármi, amelynek köze van az emberi tudattal alkalmazható technikákhoz.

A távérzékelés és határterületei az emberi tudat jelenségei, amelyek használata tudatosítható, elsajátítható. Ennek jegyében ma Eric Frank Russell gondolatával (Göncz Árpád fordítása) búcsúzunk:

"Ahova egy ember eljut, oda eljut egymillió is."

A jövő [táv-]érzékelése

HunViewer - A távérzékelés sarkalatos pontja az, hogy milyen jövőbeli időpillanatot választunk ki arra, hogy megszemléljük az ott folyó, akkor történő eseményeket. A témáról MW írt egy rendkívül jól sikerült cikket, figyelmes olvasással megtudhatjuk belőle a vizsgálandó jövőbeli események fortélyait, de a távérzékelésben rejlő potenciált is. Íme a cikk:

A jövő távérzékelése - A lehetőségek kiválasztása

Rengeteg embert érdekel az, hogy a jövőbeli eseményeket valamiképpen előre megtudhassa. A legkülönfélébb technikákról rengeteget lehet olvasni, többnyire bulvárlapokban, ami csökkenti kissé az anyag értékét, de nyilvánosan azt nem elemzik, hogy mikor, milyen területen van értelme a jövő vizsgálatának? A médiában általában szerepeltetett sztárjósok, asztrológusok válogatás nélkül, mindenféle témáról képesek magabiztos információkkal szolgálni, nem mellesleg a legtöbb esetben utólagos közléssel, az esemény megtörténte után értesülünk arról, hogy ők bizony már előre láttak valamit.
Önmagában az, ha elválasztjuk a dokumentált, ellenőrzött módszereket az üveggömbbe néző, a megbízót folyamatosan faggató "jósoktól", jelentősen szűkíti a lehetőségeket. A valódi választás azonban mégiscsak az lesz, ha kiválogatjuk a lehetséges kérdéseket, témákat, amiket érdemes megvizsgálni, mint lehetséges jövőbeli eseményeket. A legtöbben a párkapcsolat, munka, egészségi állapot, na és persze a lottószámok területén igyekeznének információkhoz jutni, vagy egyéni életükre vetítve ellenpólusként, főleg Nostradamus óta a legtágabban értelmezett, emberiségre vonatkozó nagy kérdésekre, történelmi eseményekre keresik a választ vagy a magyarázatot.
E témák vizsgálatának értékelésében lényegében annyi az eltérés, hogy az adott esemény kialakulásában hányan vesznek részt aktívan. Természetesen mindenre akad olyan példa, hogy sikerült előre látni valami eseményt, de sok félresikerült találat is van, ami a vizsgálat alaposságát ennek ellenére nem zárja ki. Példa erre Joe Mcmoneagle előrejelzéseinek egy része az ezredfordulóra, melyek mára elavultak úgy, hogy nem az valósult meg, amit az egyébként rendkívüli távérzékelő látott.
Messze hatékonyabbak lehetünk, ha pár dolgot meggondolva lebontjuk, szűkítjük a keresendő információt. Ha eleve megfoghatatlan, megválaszolhatatlan kérdéssel kezdenek távérzékelni, nem számíthatnak konkrétabb eredményre sem, például boldogság, világbéke, meg hasonlók... Valahol a 2012-es év eseményei is ebbe a körbe kerültek az egyre szaporodó spekulációk miatt, és soha véget nem érni látszó, önmagába visszaforduló gyűrűként ismételgetnek az emberek téves információkon alapuló dolgokat, kizárva ebből a körből a lehetséges valódi események taglalását.
Sokkal hatékonyabb ha egy embert, vagy egy pozíciót vizsgálunk, mondjuk egy konkrét percben XY hol tartózkodik, mit csinál, vagy az akkori miniszterelnök személye, pártállása, és így tovább, azt hiszem, nem kell folytatni a sort...
További lépésként az adott kérdésben megkereshetjük azokat az adott eseményeket, amik már jelenleg is futnak, a jelenben generálódnak, és bekövetkezésük szinte 100%-osan biztos. Egyszerű példa: ha valaki éppen felszállt egy Amerikába tartó repülőre Londonban, az várhatóan 12-13 órán belül oda meg is érkezik - ugyanezeket lehetséges vizsgálni más folyamatok alapján, esetleg társadalmi, gazdasági, politikai vonalon is, mint ahogyan azt az RV Hungary is teszi.
Valahol minden elkövetkező eseménynek megtalálhatóak így a gyökerei, ha ezekben válogatunk kicsit, nyilvánvalóan többre jutunk.
Az alapproblémát mégiscsak az jelenti, hogy ha egy jövőbeni eseményt 100%ra előzetes meglátunk, érzékelünk, az egyben azt is jelenti, hogy az nem változik meg, nem változtatható. Ennek fényében egyértelmű, hogy a dinamikus, változó események egy pillanatban állandóak csak, esetenként viszont eltérő abban, hogy valaki megpróbálja elkerülni az előre látott eseményt, mert az számára kedvezőtlen, vagy igyekszik elősegíteni a megvalósulását, mert az meg kedvező.
[Mindkét esetben hiábavaló a beavatkozást tervező személy erőfeszítése, hiszen ha látja (különösen, ha spontán látja) a bekövetkező eseményt, sem az ellen, sem pedig érte nem tehet már semmit. - HunViewer kiegészítése].
A távérzékelőket is foglalkoztatja viszont a remote influencing, a jövő befolyásolása, amit vérmérséklettől függően eltérő módszerekkel képesek elérni: a Silva-féle ún. agykontrollal hasonlóságot mutató módszerrel, vagy The Secret-féle merészebb megoldással, esetleg teljesen egyedi, szinte vallásos világkép alkalmazásával. Többen gyakorlatias módon a múltba való utazást és ott kutatást végeznek, ezalatt a sima információszerzésen túl, saját múltbeli élményüket újraélve, megvizsgálják akkori döntéseiket, érzéseiket elemzik, javítják ki, ezzel a tudatalattiban rögzült, máig ható reflexeket oldják fel, ezáltal újabb döntéseik a jövőre nézve már többféle lehetőséget fognak átkarolni. Ezek a döntések pedig új és új, jövőbeli eseményeket generálnak...

Szerző: MW