A valóság kimutatott, vizsgált és összehasonlított eredményeinek tudománya a statisztika.
Amint - például - a remote viewingban megjelent a technika, a keretekbe foglalt szabályrendszer (úgy is írhattuk volna: keretek közé zárt), azaz a mérhetőség, azonnal megjelent a statisztika is, hogy mérje és összehasonlítsa fizikai szinten azt, amely összehasonlíthatatlanul más területen nyilvánul meg, ennél fogva számításos-hasonlításos módszerrel csupán egy apró részlete mérhető. Az USA különféle hírszerző szervei, a hozzájuk kapcsolódó cégek, felettes szervek müködésének alapja, hogy statisztikai kimutatások, jelentések, elemzések alapján értékelje a beérkező eredményeket, a hatékonyságot, ezen alapulva osszon forrásokat (gy.k.: pénzt) a lelkes, vagy éppen fanatikus hívő kutatóknak - vagy éppen rábírja őket a kimutatások alapjául szolgáló eredmények produkálására (lásd: Ingo Swann példája. Régebben írtunk róla, hogy egy vizsgálat-sorozat alkalmával "n" ezer dollárt (n>1) kapott naponta csak azért, hogy a kormány fölött álló szervezetnek célzott információkat érzékeljen).
A statisztika kérdése az ellenzők oldaláról is előbukkan: az úgynevezett szkeptikus kutatók, szakírók egyik legfőbb fegyvere. Az általuk támadott témákban jolly jokerként húznak elő relevánsnak tekintett statisztikai összesítést, amelynek rendszerint az a végkicsengése, hogy a vizsgált, feljegyzett jelenség valójában véletlen, nem jelentős, emberi tudatos behatás nélkül történhet, a hibahatáron túl nem lehet kapcsolatot találni a nem hivatalos tudomány hipotézise, vagy a sajtóhír és a bekövetkező jelenség között. Erről írtam feljebb, hogy "apró részlet", de ezekben az esetekben csakis ezeket emeli ki a statisztika.
A pénzfeldobós alapjátékot az olvasók többsége valószínűleg ismeri. Feldobunk egy pénzérmét, amely nyugalmi helyzetének elérésekor kétféle kimenete lehet: fej vagy írás. Még ez az egyszerű eseménysor is - természetesen - produkál statisztikailag kimutatható eredményt, viszont egy pont után megjelenik olyan összetevője a sorozatnak, amelyet fizikai, anyagi alapon nem lehetséges sem kiszámolni, sem modellezni.
Ed C. May kutatócsoportja évekig végezte a véletlenszerű események statisztikai vizsgálatát a fej-vagy írás játék dokumentálásával (Edwin C. May wiki életrajza: http://en.wikipedia.org/wiki/Edwin_C._May).
A 2001 9/11 es események kapcsán az ő csoportja figyelte meg azt a tényt, hogy a véletlenszerü fej vagy írás pénzérme-feldobálós játékban az "esemény" bekövetkezése előtt néhány órától kezdve mérhetően, sőt, a véletlenszerűségen túllépve megváltozott a kétféle kimenet aránya. Erről a Global consciousness project nevü dolgozatban olvashatunk: http://www.lfr.org/lfr/csl/library/sep1101.pdf
Jessica Utts amerikai statisztikus (http://en.wikipedia.org/wiki/Jessica_Utts) a "A pszichés működés bizonyítékainak értékelése" című munkájának első két mondata az alábbi: "A pszichés működés több, mint két évtizedes kutatása során azt vizsgálták, hogy ezek a jelenségek tudományosan megalapozottak-e, vagy nem. Másodlagos kérdés a témában, hogy ezek hasznosak-e kormányzati célra, vagy sem..."
Mivel a távérzékelés legújabb korszakának kezdetét az 1960-as évek legelejére tehetjük, publikussá válását pedig ugyanannak a századnak a végére, ezért az előbb feltett másodlagos kérdést megválaszoltnak tekinthetjük.
Mivel a távérzékelés legújabb korszakának kezdetét az 1960-as évek legelejére tehetjük, publikussá válását pedig ugyanannak a századnak a végére, ezért az előbb feltett másodlagos kérdést megválaszoltnak tekinthetjük.
Utts remek statisztikai munkáját az emberi psziché működésének állapotairól itt olvashatják http://www.stat.ucdavis.edu/~utts/air2.html. Nyugodt szívvel ajánlom, hiszen a fenti tételemet bizonyítja, miszerint a parapszichológiai jelenségek statisztikai vizsgálata csupán a szóban forgó terület egy részét képes kimutatni, elemezni és modellezni.
Statisztikai módszerek megismerése, valamint a főbb elemzési technikák időnkénti alkalmazása segíthet minket a remote viewing gyakorlatában, mint megbízó, elemző, kiértékelő módszer. Érdemes viszont a helyén kezelni, hiszen e műfaj a fizikai valóságban mérhető és értékelhető része csupán egy apró részterületéről szól a nagy egésznek.
