Para és statisztika

Mivel jelenleg mindannyian a Föld nevű bolygón élünk fizikai testben, így többségünk, az emberek többsége a tevékenységeit, cselekedeteit azok mérhető eredményeiből ítéli meg. Rövid átvágással ugyanez a téma megjelenik a fizikai világban testet nem öltő jelenségek fizikailag elvárt eredményének megmutatkozása terén is. A szkeptikusokat vagy a kevésbé hívőket minden nem hivatalos tudományos, határtudományos, alternatív, stb. terület és vizsgálat esetén legjobban az érdekli, hogy valamiféle kimutatható eredményt, bizonyítékot tegyenek le eléjük, amelyeket vitatni vagy elfogadni lehet, ezért hivatalosnak nevezik. E kategóriában a legfontosabb: beleillik a világképükbe, abból merítenek igazolást.

A valóság kimutatott, vizsgált és összehasonlított eredményeinek tudománya a statisztika.

Amint - például - a remote viewingban megjelent a technika, a keretekbe foglalt szabályrendszer (úgy is írhattuk volna: keretek közé zárt), azaz a mérhetőség, azonnal megjelent a statisztika is, hogy mérje és összehasonlítsa fizikai szinten azt, amely összehasonlíthatatlanul más területen nyilvánul meg, ennél fogva számításos-hasonlításos módszerrel csupán egy apró részlete mérhető. Az USA különféle hírszerző szervei, a hozzájuk kapcsolódó cégek, felettes szervek müködésének alapja, hogy statisztikai kimutatások, jelentések, elemzések alapján értékelje a beérkező eredményeket, a hatékonyságot, ezen alapulva osszon forrásokat (gy.k.: pénzt) a lelkes, vagy éppen fanatikus hívő kutatóknak - vagy éppen rábírja őket a kimutatások alapjául szolgáló eredmények produkálására (lásd: Ingo Swann példája. Régebben írtunk róla, hogy egy vizsgálat-sorozat alkalmával "n" ezer dollárt (n>1) kapott naponta csak azért, hogy a kormány fölött álló szervezetnek célzott információkat érzékeljen).

A statisztika kérdése az ellenzők oldaláról is előbukkan: az úgynevezett szkeptikus kutatók, szakírók egyik legfőbb fegyvere. Az általuk támadott témákban jolly jokerként húznak elő relevánsnak tekintett statisztikai összesítést, amelynek rendszerint az a végkicsengése, hogy a vizsgált, feljegyzett jelenség valójában véletlen, nem jelentős, emberi tudatos  behatás nélkül történhet, a hibahatáron túl nem lehet kapcsolatot találni a nem hivatalos tudomány hipotézise, vagy a sajtóhír és a bekövetkező jelenség között. Erről írtam feljebb, hogy "apró részlet", de ezekben az esetekben csakis ezeket emeli ki a statisztika.

A pénzfeldobós alapjátékot az olvasók többsége valószínűleg ismeri. Feldobunk egy pénzérmét, amely nyugalmi helyzetének elérésekor kétféle kimenete lehet: fej vagy írás. Még ez az egyszerű eseménysor is - természetesen - produkál statisztikailag kimutatható eredményt, viszont egy pont után megjelenik olyan összetevője a sorozatnak, amelyet fizikai, anyagi alapon nem lehetséges sem kiszámolni, sem modellezni.

Ed C. May kutatócsoportja évekig végezte a véletlenszerű események statisztikai vizsgálatát a fej-vagy írás játék dokumentálásával (Edwin C. May wiki életrajza: http://en.wikipedia.org/wiki/Edwin_C._May).

A 2001 9/11 es események kapcsán az ő csoportja figyelte meg azt a tényt, hogy a véletlenszerü fej vagy írás pénzérme-feldobálós játékban  az "esemény" bekövetkezése előtt néhány órától kezdve mérhetően, sőt, a véletlenszerűségen túllépve megváltozott a kétféle kimenet aránya. Erről a Global consciousness project nevü dolgozatban olvashatunk: http://www.lfr.org/lfr/csl/library/sep1101.pdf

Jessica Utts amerikai statisztikus (http://en.wikipedia.org/wiki/Jessica_Utts) a "A pszichés működés bizonyítékainak értékelése" című munkájának első két mondata az alábbi: "A pszichés működés több, mint két évtizedes kutatása során azt vizsgálták, hogy ezek a jelenségek tudományosan megalapozottak-e, vagy nem. Másodlagos kérdés a témában, hogy ezek hasznosak-e kormányzati célra, vagy sem..."
Mivel a távérzékelés legújabb korszakának kezdetét az 1960-as évek legelejére tehetjük, publikussá válását pedig ugyanannak a századnak a végére, ezért az előbb feltett másodlagos kérdést megválaszoltnak tekinthetjük.

Utts remek statisztikai munkáját az emberi psziché működésének állapotairól itt olvashatják http://www.stat.ucdavis.edu/~utts/air2.html. Nyugodt szívvel ajánlom, hiszen a fenti tételemet bizonyítja, miszerint a parapszichológiai jelenségek statisztikai vizsgálata csupán a szóban forgó terület egy részét képes kimutatni, elemezni és modellezni.

Statisztikai módszerek megismerése, valamint a főbb elemzési technikák időnkénti alkalmazása segíthet minket a remote viewing gyakorlatában, mint megbízó, elemző, kiértékelő módszer. Érdemes viszont a helyén kezelni, hiszen e műfaj a fizikai valóságban mérhető és értékelhető része csupán egy apró részterületéről szól a nagy egésznek.