Nem sokkal az úgynevezett "forradalom" győzelme után Lenin a Kremlben vendégül látta Ivan Pavlovot [akiről tudnunk kell, hogy orosz pszichológus volt, a feltételes reflex működésének leírása tartozik a munkásságához, többek között]. Ezen a találkozón Lenin utasította Pavlovot, hogy alkalmazza az eddig állatokon végzett kísérletek eredményeit élő embereken. Ezeknek a kísérleti kutatásoknak a célja elviselhetetlen, szélsőséges stressz alkalmazása a célszemélyre, amelynek következtében a személy viselkedése alapjaiban megváltozik és rendkívül nagy mértékben befolyásolhatóvá válik. Ezek hasonlóak a vallási befolyásolás tulajdonságaihoz, a félelemmel kombinált bűntudat gerjesztésével dolgoznak, amely végül irracionális viselkedésmódhoz vezet. A "forradalom" végső sikere után [mint tudjuk, szerencsére az még várat magára] Lenin ezt a befolyásolási technikát a szovjet embereken, később a kínaiakon, aztán a közép-európai megszállt országokon, végül az egész világon alkalmazni akarta. Természetesen önbizalomban nem volt hiánya. De tegyük hozzá azt is, hogy szándéka nem tűnt el az idő tengerében, tervének követői egyre többen vannak, lesznek. 1936-1938 között Sztálin is ezzel a módszerrel vett rá bűnösnek mondott embereket arra, hogy "vallomást" tegyenek.
Mindszenty József bíboros esete
1948.december 26.-án este, amikor a bíboros idős édesanyjával éppen elhagyta az esti mise színhelyét, felfegyverzett férfiak vették körül. Egy alezredesi rangban lévő katona tájékoztatta Mindszentyt, hogy letartózatja. A bíboros kérte a letartóztatási parancsot, de az alezredes rendkívül nyájasan tudatta vele, hogy nekik arra nincs szükségük.
Öt héttel később már a bíróság előtt ült Mindszenty. Viselkedése gyökeresen megváltozott, különös testtartásban foglalt helyet a vádlottak padján. Monoton hangon ismételgetett dolgokat, mintha egy betanult, vagy inkább betanított szöveget mormolna, ugyanakkor mozgása összeszedetlen, tévelygő volt. Egyáltalán, az egész, mindenki által műveltnek és intelligensnek tartott ember zavarodottnak és tévelyedettnek tűnt. Beszéde is ezt tükrözte: a mondanivalójában kusza összeesküvés-elméletekről, a harmadik világháború kirobbantásáról beszélt, illetve, hogy az amerikaiak végső győzelme után ő lett volna Magyarország ura. A bíróság előtt olyan bűnöket ismert el, amelyeket el sem követett.
Az őt ismerő személyek általános véleménye volt, hogy az a Mindszenty, akit a vádlottak padján láttak, nem az volt, mint akit ők ismertek. Sőt, hagyatékának elemzése során később kiderült, hogy kézírása is megváltozott a letartóztatása előtt és fogvatartása idején. Sulner László írásszakértő, aki még a tárgyalás hónapjában Ausztriába disszidált, azt mondta el később a bíboros aláírásairól, hogy "Az elme, amely a tollat először mozgatta, nem ugyanaz az elme volt, amely a tollat később irányította."
Később, a további hasonló agymosási ügyek után azt az elméletet dobták a köztudatba, hogy nem is Mindszenty ült a bíróság előtt, hanem egy alteregója. Ez a változat sokáig nem volt életképes, akik ismerték a bíborost, azonnal elvetették ezt a lehetőséget.
Ami miatt elővettük ezt az agymosási-tudatmanipulációs dolgot itt, az a következő: általunk ismeretlen távérzékelő [...] vizsgálta ezt a jelenséget. Az alábbi rajz egy távérzékelési adatfolyamból származik, a magyar államrendőrség úgynevezett "magic room"-jából, titkos, vagy mágikus vallatószobájáról. A kép felirata: 11:30 - MAGIC ROOM. HUNGARIAN STATE INTERROGATION CENTER 1937.
A következtetéseket Önökre hagyom. 1937 óta eltelt 72 év.
1948.december 26.-án este, amikor a bíboros idős édesanyjával éppen elhagyta az esti mise színhelyét, felfegyverzett férfiak vették körül. Egy alezredesi rangban lévő katona tájékoztatta Mindszentyt, hogy letartózatja. A bíboros kérte a letartóztatási parancsot, de az alezredes rendkívül nyájasan tudatta vele, hogy nekik arra nincs szükségük.
Öt héttel később már a bíróság előtt ült Mindszenty. Viselkedése gyökeresen megváltozott, különös testtartásban foglalt helyet a vádlottak padján. Monoton hangon ismételgetett dolgokat, mintha egy betanult, vagy inkább betanított szöveget mormolna, ugyanakkor mozgása összeszedetlen, tévelygő volt. Egyáltalán, az egész, mindenki által műveltnek és intelligensnek tartott ember zavarodottnak és tévelyedettnek tűnt. Beszéde is ezt tükrözte: a mondanivalójában kusza összeesküvés-elméletekről, a harmadik világháború kirobbantásáról beszélt, illetve, hogy az amerikaiak végső győzelme után ő lett volna Magyarország ura. A bíróság előtt olyan bűnöket ismert el, amelyeket el sem követett.
Az őt ismerő személyek általános véleménye volt, hogy az a Mindszenty, akit a vádlottak padján láttak, nem az volt, mint akit ők ismertek. Sőt, hagyatékának elemzése során később kiderült, hogy kézírása is megváltozott a letartóztatása előtt és fogvatartása idején. Sulner László írásszakértő, aki még a tárgyalás hónapjában Ausztriába disszidált, azt mondta el később a bíboros aláírásairól, hogy "Az elme, amely a tollat először mozgatta, nem ugyanaz az elme volt, amely a tollat később irányította."
Később, a további hasonló agymosási ügyek után azt az elméletet dobták a köztudatba, hogy nem is Mindszenty ült a bíróság előtt, hanem egy alteregója. Ez a változat sokáig nem volt életképes, akik ismerték a bíborost, azonnal elvetették ezt a lehetőséget.
Ami miatt elővettük ezt az agymosási-tudatmanipulációs dolgot itt, az a következő: általunk ismeretlen távérzékelő [...] vizsgálta ezt a jelenséget. Az alábbi rajz egy távérzékelési adatfolyamból származik, a magyar államrendőrség úgynevezett "magic room"-jából, titkos, vagy mágikus vallatószobájáról. A kép felirata: 11:30 - MAGIC ROOM. HUNGARIAN STATE INTERROGATION CENTER 1937.
A következtetéseket Önökre hagyom. 1937 óta eltelt 72 év.
2 megjegyzés:
1937? Akkor még a Horthy-rendszer volt...
A módszer kvázi "szovjet", amit alkalmaznak, nem a rendszer, amiben alkalmazzák. Ennek gyakorlatilag mindegy, hogy milyen alapállású politikai rezsim van.
Megjegyzés küldése