Gyakorlás kártyával

Az egyszerűbb parapszichológiai tesztek kedvelt eszköze a Ganzfeld-kártya. Ezen egyszínű stilizált minták vannak, kör, hullám, háromszög fajtánként párosan, televíziós dokumentumfilmekben látható a használatuk úgynevezett vak kísérletekben. Mivel erősen redukált az információtartalma, ehhez mérten várhatóak az eredmények is. Nemrég jutott eszembe, hogy egy kicsit nehezítve a dolgot, a klasszikus francia kártya felhasználható lenne erre a célra, ez könnyen beszerezhető, általában minden háztartásban akad is. A francia kártya előnyeinek vélem, hogy egy lap 3 karakteres információt hordoz, ugyanakkor ezek csak így együtt adnak teljesen egyedi azonosítást: a forma, a szín, a lap értéke. Részeredményre így is mérhető, jobban, mint ha csak egyféle dologgal kísérleteznénk. A magyar kártya vagy a tarot már színvilágában is túl bonyolult erre a célra, a francia kártyában egyedül a joker lap okozhat komolyabb gondot a színe és funkciója miatt egyaránt [néha a Joker-en más lapok miniatűrjei és nem szabványos jelek, motívumok is szerepelnek].

Hogyan és mire használjuk a kártyát? Ha van önkontrollunk, egyedül is gyakorolhatunk, de tudnivaló hogy ilyen módon gyakorolva elég hamar feléleszti a pszichometria készségét, amikor a lap érintése önmagában is átadja az általa hordozott információt. Alapesetben a cél a lefordított, megkevert pakli lapjainak felismerése, leosztott véletlenszerű 2-3-4-es csoportokban, ezek erősorrendjének, értékének "felismerése" valamint a még nehezebbnek tűnő vakon történő pakliból húzás, amikor előzetesen kiválasztott lapot kívánunk elsőre kihúzni. Ekkor is lehet osztani, vagy csak "kikapni", emelés után levenni a lapot.

Igazából nem érdemes agyalni rajta, hogyan működik. Akit mélyebben érdekel, Leadbetter könyve jól eligazít az ihletve látás, tisztánlátás módozataiban, inkább magunkat figyeljük, mikor, mire, hogyan jön a megérzés. Technikai szempontból ha egy pakli közepéről kapunk elő egy lapot, nézzük meg, hogy a mellette levő 1-2 lap volt-e a kiválasztott. Ha nem sikerül, félre mehet a kezünk, de ha nem vigyázunk ez a "kicsit arrébb lesz" dolog rögzülhet, és mindig oda fog kerülni a lap. Több lap hasonlít, szerkezetileg is, például a 4-es lap és az azonos színű ász, keverhető a 6-os és a 9-es lap, stb. A pszichometria valamint a memória javulását könnyen elősegíti, hogy egy úgy-ahogy megkevert paklit látásunkkal "memorizálunk" mint a fejszámoló művészek, ezért a lehető leggyakrabban keverjünk, emeljünk, sérült, nem egységes paklit pedig ne is vonjunk be. A segítővel végzett gyakorlásnál kizárjuk a pszichometriás képességet, hiszen az ő kezében vannak a lapok, így kizárólag a telepatikus érzékelést vethetjük be. Ekkor a másik fél által kihúzott lapokat kell meghatározni, azonosítani. Előnye a többes gyakorlásnak, hogy kettős vakon lehet végezni, azaz ha a másik fél és mi magunk is megtekintés nélkül sorrendben eltéve adjuk ki a feladványt, majd csak ellenőrzéskor fordítjuk meg a lapokat.

Az olvasó könnyen azt gondolhatná, hogy ilyen módon rövid idő alatt olyan bravúrokra lehet képes az elszánt ember, mint David Blane, az utcai mágus. Ez bizonyos esetekben kétségtelenül igaz lehet, de azt ne felejtsük el, hogy egy bűvész beépített trükkökkel kell hogy dolgozzon, mert üzembiztosan egy tévéfelvételen csak az működik. Szintén nem szerencsés a lapok megérzésének képességét összekeverni azzal a komplex tudással, amit egy professzionális szerencsejátékos évek alatt halmoz fel, taktika, stratégia, logika, pszichológia, és határos területekről. Ezt a jelenséget jól mutatja néhány kiemelkedő pókersztár játéka, akik a néha reménytelennek látszó lapállásoknál a körülményeket kihasználva blöffölve nyernek.
A kártyás gyakorlás az én felfogásomban egy jó alap a későbbi írás, és szöveg érzékeléshez, ha mennek a lapok, hamarosan szavak, mondatok is is fognak!

Szerző: MW