Könyvajánló: Látható és láthatatlan ember

Az eddigiektől eltérően ezúttal nem egy könyvet, hanem összefüggő életműveket szeretnénk bemutatni. Jelenleg a neten ingyenesen, magyar fordításban is hozzáférhető információkról van szó. Ismertetőm célja nem egy világnézet vagy vallás reklámozása, hanem egyszerű figyelemfelhívás az itt következő ismeretekre.

A blogban eddig bemutatott hazai és külföldi távérzékelők nagy része egy saját, egyéni tapasztalaton, családi eredeten alapuló világnézetet képvisel, és nem tartja szükségesnek, hogy erről bővebben és öncélúan beszéljen. Eddigi írásainkból már kiderült, hogy a távérzékelés protokolljai nem a származási, vagy vallási hovatartozás alapján működnek, hanem a fejlődni és tanulni képes, és erre energiát szánó, önmagával szemben is őszinte kutatómunkát kívánó ember saját akaratát fejezik ki.

Nézzük tehát meg Arthur E. Powell és Charles W. Leadbeater (utóbbi életrajza itt, élt 1854 - 1934 között) könyveiben mi az, ami minket érdekelhet főleg a távérzékelés tekintve. Elsőként vegyük figyelembe, hogy az írások egy elmúlt korszakban keletkeztek, amikor számtalan felfogás élt meg egymás mellett. Ugyanakkor egy-egy "hitvita" eredményeképpen kiszakadtak újabb és újabb irányvonalak, például a két úr a teozófiai társaság tagja volt, melynek Rudolf Steiner egy ideig aktív közreműködőjeként működött. Steiner kilépése után megalapította az antropozófiai társaságot, ne csodálkozzunk tehát azon, ha sok XIX. és XX: századi szerző munkái tematikusan vagy szóhasználatukban hasonlatosak. Valamennyi mű elsősorban belső vagy korlátozottan nyilvános használatra készült, mintegy tankönyvként, emiatt nem személyes élménybeszámolók, példák, hanem inkább szabályok, tendenciák kerültek feldolgozásra. Megjegyzendő, hogy a vezetők-tanítók általában írtak önéletrajzi munkákat is, talán pont a sok steril írás emberközelibbé tétele végett.

Akkoriban egy egységes szellemi-lelki világképet igyekeztek átadni, a manapság burjánzó, kimondottan célszerűsített gyorstalpalók helyett. Egy holisztikus szemléletbe illő, egész egyéniséget, embert fejleszteni kívánó, egymásra épülő leírásfolyamot adtak meg, sőt egyes technikákat, például a légzőgyakorlatokat titokként kezeltek.

A távérzékelés azidőtájt clairvoyance - tisztánlátás - nevű technikaként lett bemutatva, de a konkrét vizsgálati folyamat leírásai mentális, illetve asztrális látás néven is szerepelnek. A leírás ma is korszerű és alkalmazható, hiszen az egyes érzékelési szintek eltéréseit osztályozva mutatja be, korszerű leírásokkal.

Powell, akinek életrajzáról szinte semmit sem tudunk [íme egy szép, abszolút vak távérzékelési vizsgálat célja - az eredményeket küldjék el nekünk, ha publikálni szeretnék a blogon].
Nagyon fontos elhatárolásokat tesznek a szerzők, amelyek segítenek az embernek felismerni saját aktuális szintjeit, esetleg eloszlatni a zavarokat, amit a témához egyáltalán és nyilvánvalóan nem értő újságírók, valamint a médiában bemutatott úgynevezett jósok okoznak rendszeresen. A példákban pedig jól látszik a korszak mentalitása: professzionális tisztánlátóhoz akkoriban nem rohantak csip-csupp ügyekkel az emberek, és maga a munkafolyamat is hosszabb procedúra volt. A Leadbetter által bemutatott példa egy hajós férjéért aggódó feleséget említ, aki hónapokon át nem hallott az emberéről. A tisztánlátó asztrális utazása során nemcsak megkereste, de üzenetet is adott át neki egy másik kontinensen, és az eseményt a férfi egy fizikailag látható személlyel való beszélgetésként írta meg feleségének. Ez a fizikailag látható személy figyelmeztette a hajóst, hogy aggódnak érte, jelezzen a családjának. E clairvoyance vizsgálatok/spontán látomások többnyire összetett folyamatokat, például nagypolitikai eseménysorokat is érintettek. Ezek a módszerek és alkalmazott eljárások a mai emelt díjas hívással való 3 perces jóslások korában elég kontrasztosaknak tűnnek, de jól mutatja a szakmai színvonal eltérését is mindkét mindkét említett esetben [megjegyzendő, hogy természetesen ma is léteznek valódi tisztánlátók, de jó okkal nem reklámozzák magukat].

Hogyan olvassuk a könyveket? Javaslom, hogy elsőre szépen, ráérősen ismerkedjünk meg velük. Második olvasásra már lehet a tartalomban a témák között csatangolni, biztos hogy a sok részben találunk hozzánk közelebb állókat, és az olvasottak hatására később eszünkbe is fog jutni több olyan kérdés, amit a korábban megismert leírások, vagy eltérő felfogások nyitva hagytak. Ilyenek lehetnek például Rudolf Steiner írásainak eltérő stílusa, szerkezete után mindenképp újragondolandó olvasmányélményeink - Powell és Leadbetter munkái alapján.

Leadbetter: Látható és láthatatlan ember [magyarul mind]
Leadbetter: Világunk rejtett oldala
Arthur E. Powell: Az asztrális test

A két szerző munkái [és másokéi is] itt szabadon letölhetőek:
http://www.globenet.hu/portal/tforum/olvasni.jsp

Szerző: MW