2010. február 2., kedd

A távérzékelés és a szkeptikusok

"Az embereknek több, mint 85%-a lehetne tisztánlátó - mondja egy kutató."

Nekem, e bejegyzés szerzőjének a remote viewing megléte és működése annyira nyilvánvaló, mint ahogy az éjszaka után a nappal következik. Mégis - mondhatnám, hogy "természetesen" - vita folyik a távérzékelés tudományos bizonyításáról, illetve egyáltalán elfogadásának feltételezéséről. A cikkben egy bizonyos Richard Wiseman nevű tudós [még azt is fel tudnám tételezni, hogy egy fake tudósról van szó, hiszen éppen Tudós Richárd-nak hívják] említ egy paradoxont, bár ő nem így hívja. Ha azt mondjuk, hogy egy piros autó áll a ház előtt, az nem egyenértékű azzal, hogy egy ufó szállt le a ház előtt, mert az utóbbihoz több és alaposabb információ szükséges, hogy elhiggyék az emberek. De miért? Mert R. Wiseman ezt mondta? Az ő egyéni problematikája, hogy nem képes tudományos alapon "bizonyítani" a remote viewing létezését. Aki már megtapasztalta és gyakorolja, az nyilvánvalóan kétkedéssel fogadja egy szkeptikus tudós kételkedését. Viszont van egy olyan alaptétel, amit egy egyetemi wiseman-nek is figyelembe kéne vennie: attól, hogy nem tudod, az attól még van. Tudták Önök, kedves olvasók, hogy ha a macskaanya méhében egy nőstény magzat két hím magzat között fejlődik a vemhesség alatt, akkor az a megszületett nőstény egyed agresszívabb és támadóbb lesz, mint egyébként a nőstény macskák? Nem tudták? Ettől ez még így van, hogy úgy mondjam, tudományosan bizonyított.


A Daily Mail 2008. január 28-i cikkéből [Dean Radin összefoglalója]:
1995-ben az amerikai kongresszus két független tudóst kért fel annak kiderítésére, hogy annak a 20 millió dollárnak, amelyet a kormány a pszichikai kutatásra költött, van-e valamiféle érdemi eredménye egyáltalán? Nos, a vizsgálat némileg váratlan eredményt hozott.
Jessica Utts, a Kaliforniai Egyetem statisztikusa megállapította, hogy a távérzékelések 34 százaléka helyes volt, és ez a szám már túlmutat azon, hogy ezt az egész folyamatot "találgatás"-nak lehessen nevezni.
Azt mondja: "a tudomány bármely más területén is használt eljárásokat alkalmazva azt kell megállapítanom, hogy bizonyos pszichikus jelenségek, ahogy a remote viewing is, valóban bizonyítottan működnek. Ezeket az eredményeket nem lehet a kísérletekben előforduló véletleneknek tulajdonítani."

A szkeptikusokat persze ez nem győzi meg.

Richard Wiseman, a Hertfordshire Egyetem pszichológusa nem hajlandó hinni a távérzékelésben. Így nyilatkozott:
"Egyetértek azzal, hogy a tudomány más területén használt eljárásokkal vizsgálva a remote viewing működése bizonyított, de kérem, tegyük már fel a kérdést: vajon van-e szükségünk magasabb szintű megerősítésekre, ha a paranormális jelenségeket kutatjuk? Azt hiszem, a válasz: igen. Ha azt mondom: egy piros autó áll a házam előtt, azt nyilván el fogja hinni nekem. De ha azt mondom: egy ufó szállt le ott éppen, akkor valószínűleg több részletre lenne kíváncsi.
Mivel a távérzékelés egy rendkívül szokatlan folyamat, amely forradalmasíthatja a világot, megcáfolhatatlan bizonyítékokra van szükségünk, mielőtt következtetéseket kezdünk el levonni."

Ez a kiemelkedő szkeptikus tudós egyetért tehát azzal, hogy
  1. a távérzékelés a tudománynak egy meghatározott területe, ezzel egyszer és mindenkorra megszünteti az "áltudományos" jelzőt vele kapcsolatban.
  2. ha a nyilvánvaló tudományos eredmények által nyújtott bizonyítékokat tartjuk szem előtt, akkor a távérzékelés működése bizonyított.
A további érv, miszerint ez a jelenség annyira rendkívüli, hogy további, magasabb szintű bizonyítékok szükségesek, mert az eddigiek - annak ellenére nem egyértelműek, hogy megfelelnek a tudományos gyakorlatnak - a valósággal való azonosságot feltételezik.


Eddig a cikk és Dean Radin idézete. Az én személyes megjegyzésem az egészhez az, hogy rendben, a tudomány csak vizsgálja azokat a jelenségeket, amelyeket nem tud értelmezni vagy tényekkel bizonyítani. Viszont ha a tudomány, mint a tudás egyik forrása képtelen egy létező jelenséget beazonosítani, azért ne a tudomány által megérthetetlen dolgot állítsuk negatív példaként a közvélemény elé.
Csak így tovább, szkeptikusok, létező lesz az ismeretlen, ha megismeritek.

1 megjegyzés:

MW írta...

Wisemann professzor már ismerős lehet azoknak, akik látták a NatGeo csatorna azon dokumentumfilmjében, ahol telepatikus ikreket vizsgált, valamint kommentálta Joe Mcmoneagle egyik filmre vett kísérletét. sajnálatosan a szekptikus professzor maga is hibázott,többször, amikor ő maga állíthatta össze a kísérletek protokollját! PL. az ikreket a saját házukban különítette el, majd ezt hozta fel kifogásnak, noha pl. lehetett volna őket 2 külön házban elhelyeznie. Így hiteltelen azt mondani, hogy hallhatták egymás hangját, mocorgását, a szomszéd helységben, stb.