Testen kívüli tanácsok

Újabb beszámolót tudunk megosztani a blog olvasóival, egy testen kívüli tevékenységgel intenzívebben foglalkozó, idősebb férfitól. Ami különösen értékessé teszi, az az a tény, hogy a leírás szerint képes volt képességét bemutatni más jelenlétében is. Változtatás nélkül adjuk közre a szavait. A figyelmes olvasó felfedezheti benne a távolbalátás, távérzékelés technikájának több részletét is.

"Mi történik akkor, ha én el kívánok menni egy asztrálutazásra? Elmegyek. Nem gondolatsémákkal és emlékképekkel utazok, vagy tekintek meg olyan tájakat, galaxisokat, ahol még legalábbis fizikai testemben még soha nem jártam.
Általában a homlokcsakrából lépek ki [harmadik szem, vagy másképpen hipofízis tobozmirigy], de előfordult már szívcsakrából, koronacsakrából történő távozásom is.
Mivel magyarázható az a tény, hogy [régen a táltosok "révületnek" mondták"] théta-delta szintre [tudtosan] jutván, asztrálba juttatom úgymond a lelkem, mely tudattal rendelkezik és szinte azt tesz, amit akar és közben kapcsolatban marad a fizikai testben maradt tudattal a fluid-fényszálon keresztül?
Elég bonyolultnak tűnő dolog ez, főleg így leírva. Hozzá kell tennem: nem is egyszerű, és főként egy kívülálló számára rettentő ijesztő tud lenni az "eseménydek láncolata". Egyetlen egyszer bírtam rá egy barátomat, aki különben tanárember, hogy egy ilyen tudatos asztrálkivetülést tekintsen végig, már csak abból a megközelítésből is, hogy mi történik "fizikai testemmel" a "távollétem" alatt. Ismertettem vele minden olyan körülményt, ami bekövetkezhet, hogy ne ijedjen meg és főleg ne féljen az események folyamatában.
Ezekről a kísérletekről nem szívesen beszélek, de cikked [egy itt nem hivatkozott írás - hw] most kihozta belőlem.
Hozzáteszem, hogy erre és sok másra minden egyes ember képes, csak ki kell fejlesztenie magában a képességet, ami rengeteg gyakorlást kíván.
Az én "gyakorlatomban" KULCSKÉRDÉS, hogy tökéletesen el tudjak lazulni, olyannyira, hogy abszolút ne érezzek fizikai súlyt, és a nem tér - nemidőben repülni tudjak. Ezalatt a fizikai test tetszhalott állapotba kerül, az életfunkciók abszolút minimálisak, üveges tekintet, színtelen bőr, ülő helyzetben abszolút mozdulatlanság látszik, ami a külső szemlélőben rémületet és döbbenetet okoz.

Mit látott a barátom?

Azt látta, hogy nyitott szemmel ez az ember [én, a fizikai önvaló] több mint két órahosszat mondta azokat az eseményeket, amit az asztráltestben a "másik" tapasztalt - amerre járt, amit látott, érzett, tapasztalt. Mindezt úgy élte meg a barátom, hogy egy merev mozdulatlan, érzéketlen "bábu" mondja a történéseket.
Hozzá kell tennem, hogy egyáltalán nem veszélytelen ilyenfajta kísérleteket végezni, azért fontos például a helyiség vagy a levegő hőmérséklete minimum 20 C fok legyen, mert kevesebb hőfok esetén bekövetkezhet a fizikai test kihűlése, mely szélsőséges esetben halálhoz vezet. Ez csak egy ok a folyamatban, más megfelelő körülménynek is kell lennie.

A 20 foknál kisebb hőmérséklet azért veszélyes, mert a fizikai test a minimumon üzemel, nem részletezem a fiziologiai összetevőket, de a szívverés a lehető legkevesebb, annyi, ami még a szervezet minimális működését el tudja látni. Ezt az állapotot megfelelő meditatív technikával lehet elérni [van aki született tehetség ebben a témakörben, ő ezt az állapotot egy pillanat alatt megtudja valósítani], mivel én nem vagyok az, "csak" 20-30 perc alatt tudom elérni ezt.
Elég sok mindent elmondtam már erről, melyet még hasonló állapotról sem mondott, vagy írt le senki.
A lehetőség bárki előtt fennáll, mindenki megtudja valósítani ebben a témában is, amit csak akar, a lényeg az, hogy tanuljon és gyakoroljon - biztonságosan. Ennyi a nyitja."