Számok, kódok, mennyiségek távérzékelése

Távérzékelési üléseken az egyik legnehezebbnek tűnő dolog – szövegek távérzékelése mellett – a számok, mennyiségek észlelése. Látszólagos ez a nehézség, elsősorban akkor probléma, ha konkrét számsorozat, számok érzékelése a feladat, mint például PIN kód, számítógépes belépési kód, telefonszám. Ezekben az esetekben egyetlen hiba is használhatatlanná teszi az eredményt, és ez az egy hiba már lehetetlenné is teszi a többi szám ellenőrzését, még ha az a több helyes lett volna is. Az ilyen eseteket is meg lehet oldani, sőt több megoldási lehetőség is létezik a hiba kiküszöbölésére: haladjunk elemenként, dolgozzunk ideogrammal, vagy vizualizáljuk a szám-karakter helyi jelentőségét (születésnap, házasság napja, stb).

Többszörös, különféle módokon megvalósított személyes tapasztalatok is mondatják velem, hogy lottó-, és nyerőszámok megállapítása jelek szerint még ennél is nehezebb falatnak bizonyultak. Nyilvános vizsgálati eredmények szerint a legjobb találati arány a kihúzott számok 50%-át éri el, mint tartós ismétlődő eredmény, ez többnyire a minimális nyerőosztályt jelenti. Több felfogás létezik erről, hogy miért nem sikeresebb a nyerőszámok, nyerő sorrendek megállapítása. Ahol általában eredményesebb a játék, ott lóverseny, sport, illetve más, bonyolult, több összetevős folyamatra fogadási eredményének érzékelését folytatják. Ennek az érzékelésnek a megközelítése az az elv, hogy a természetben nem fordulnak elő számok csak úgy maguktól, elvontan, így mindenhez tartozik valami tárgy, élőlény, szimbólum (forrás: Ed C. May, Ingo Swann elszórt közlései). 

A fentieken túl sokkal könnyebben lehetséges számszerűsíteni információkat más területeken: például könyv távérzékelése esetén oldalszám, terjedelem, könyvespolcon levő könyvek száma, valamilyen gyűjtemény darabszáma alapján. Ezekben az esetekben, ha monitorral (irányítóval) dolgozik ember, tökéletes visszajelzésnek bizonyulhatnak az "igen-nem" válaszok, és egyáltalán nem nehéz ,"megérezni" őket. Feltehetően azért is, mert nincs olyasfajta elvárás, érzelmi kapcsolat egy ilyen számadattal, mint egy lottószelvény nyerő számsoránál, belépési kódnál, telefonszámnál vagy rendszámtáblánál.

A számok érzékelésének egészen egyéni módja a szinesztézia jelensége, amit Daniel Tammet savant-szindrómás számoló- és memóriazseni él meg. A Pí szám 25.000 számjegyét hiba nélkül tudta elsorolni, mert magát a számot egy hullámzó hegyvonulathoz hasonlatosan látja, az egyes számjegyeket eltérő méretű, alakú, mozgású és színű alakzatként érzékeli, így sokkal színesebb, felismerhetőbb számára minden. Az egyes számjegyeken túl maguk a számok is eltérő ábrát adnak ki ennek alapján. A szinesztézia jelenségénél íz, szag, hő, hang érzete is társul egy vizuális élményhez. Ha ez következetesen jelenik meg az érzékelésben, a továbbiakban alkalmas memorizálásra, felismerésre.

Ha nem sikerül spontán egy-egy keresett számot mennyiséget előhívni, akkor érdemes ideogram-ot rajzolni, majd azt elemezve a számot kisilabizálni. De ha az ember tét nélkül, csak a gyakorlás kedvéért kezd el kísérletezni azzal, hogy távérzékelés útján számokhoz, jellemző mintákhoz, sorozatokhoz jusson, elég könnyen "be fog indulni".

Mire jó ez? A számszerűsített adatok, információk pluszt jelentenek, a megbízó számára egyértelműbben lehet az eredményességet mérni ismert, keresett céllal. Ha pedig a vizsgáló már tudja, hogy mekkora mennyiséggel dolgozik, könnyebben képes egyedien felismerhetővé tenni a csoport tagjait. A mennyiség és a minőség persze nem azonosak, ezt a továbbiakban külön érdemes (és kell) vizsgálni.

[Az illusztrációként szereplő képen látható könyv Don Catlin: Lottery Book - The Truth Behind The Numbers című műve, itt megrendelhető.]