Szovjet: másképpen a cél felé
Orosz történelem-szakértők folytatták olyan bizonyítékok feltárását, amelyek bizonyosságot adnak arról, hogy a szovjet hatóságok remote viewer-ek, távérzékelők speciális csoportját alkalmazták a felderítéseikhez. Alexander Spirkin, egy kiemelkedő tudós, a filozófia és pszichológia doktora, a Nagy Szovjet Enciklopédia egyik szerzője volt az igazgatója a szovjet távérzékelők, tisztánlátók titkos laboratóriumának.
A Komsomolskaya Pravdának adott utolsó interjújában [időközben Spirkin megvált tisztségétől] a tudós összegyűjtötte tapasztalatait a szovjet kormány titkos laboratóriumában végzett munkájáról. "Több száz remote viewer-el dolgoztam együtt. Sztálin halála után nem sokkal, amikor az emberek még teljesen az önkényuralma által okozott félelelmben éltek, de már elkezdtek beszélni, a Moszkvai Polytechnikai Múzeum [a képen] vált a telepátiával foglalkozók központjává. Az egyes ülések vezetője az a Wolf Messing volt, aki születésénél fogva birtokolta a remote viewing és a telepátia tulajdonságát. Egyetemi éveim óta ismertem őt. Plakátjain, amelyek az egész országban láthatóak voltak, ez volt felírva: Elolvasom a gondolataidat messziről! Készítettem számos jelentést az effajta jelenségek védelmében. Különösen azt emeltem ki, hogy nem tudjuk ezt magyarázni tudományos szempontból, főleg nem a marxizmus-leninizmus szempontjából, de nincs jogunk tagadni a létezésüket. Egy szép napon megkértek, hogy jelenjek meg a kommunista párt központi bizottsága tudományos tanácsának színe előtt. Azt kérték tőlem, hogy legyek a vezetője a KGB irányítás alatt működő bioinformációs laboratóriumnak. Fel kellett bérelnem 200 úgynevezett "munkavállalót" a laboratórium számára - remote viewer-eket. Minden jelentkezőnek bizonyos kérdésekre kellett választ adniuk és különféle teszteken estek át. Amikor minden teszt elkészült, akkor elkezdtük vizsgálni ezeknek az embereknek a szokatlan képességeit. Alanyaink búzát növesztettek magból, és ezek gyorsabban növekedtek, értek. Érettebbé, húsosabbá tudtak tenni gyümölcsöket, és a virágok a szokásosnál tovább virágoztak szintén. Tanulmányoztunk olyan kristály-mezőket, amelyeket élő és élettelen dolgok közötti közvetítőközegként kategorizáltak. Ezek úgy váltak ismertté, hogy a kristályok megnövekedtek, ahogyan az embereink hatást gyakoroltak rájuk.
Három kiemelkedő egyén volt a laboratórium alanyai között. Egyikük Fedora Konyukhova volt, akinek a teste rendkívüli meleget tudott termelni, amely által gyógyító képességet birtokolt. Másikuk, Ivan Fomin, arra használta érzékeken túli energiáját, hogy felderítsen különféle katasztrófákat és baleseteket. A harmadik, Boris Shapiro egy igen erős diagnosztikai érzetet birtokolt. Ő akkor fényképész volt, de ma már tehetős üzletemberek tanácsadójaként tevékenykedik."
A titkos laboratórium minden alkalmazottját belülről irányították. Néhányan közülük részt vettek a KGB által létrehozott speciális kurzusokon. Egy ilyen "tanuló" egyszer bement Spirkin irodájába, és úgy mutatkozott be neki, mint Makarevich, a KGB tábornoka. Azt mondta, hogy neki parancsba adták azt, hogy irányítsa Spirkin professzor tevékenységét, mert az már igen nagy mértékben felkeltette a külföldi titkosszolgálatok érdeklődését, főleg a CIA és a Pentagon részéről. Spirkin erre azt válaszolta, hogy a laboratórium nem tudományos alapokon lett létrehozva, és mint ilyen, nem kelthette fel más országok érdeklődését. A tábornok válasza az volt, hogy a külföldi hírszerzés minden iránt érdeklődik, még ha egyszerűen csak egy meztelen hátsóról van is szó. Az a tény, ami nekünk a nullával egyenlő, az másnak egy nagyon fontos információ - fejezte be a KGB tábornoka.
"Még mindig nem tudok semmit azoknak a tudományos munkáknak az eredményeiről, amelyeket távérzékelőkkel végeztek még évekkel ezelőtt" - mondta Spirkin. "A szovjet katonai vezetés szintén érdeklődött a munkánk iránt. Érdeklődéssel hallgatták az előadásaimat. Sokszor elvittek olyan titkos katonai főhadiszállásokra, amelyeknek hollétét eddig nem ismertem - most sem, mert lefüggönyzött ablakú autókkal vittek oda.
A szovjet hírszerzés használt remote viewer-eket a tevékenységeihez, ez tény. Egy tisztánlátó például meg tudja állapítani egy felső szintű állami vezető egészségi állapotát abból, hogy meglátja őt a tévében. Ez történt az amerikai elnökkel is. Néhány szovjet remote viewer az USA-ba utazott turistaként, közben telepatikusan közvetítette a lehető legtöbb információt moszkvai kollégáiknak. A KGB különösen érdeklődőnek mutatkozott akkor, amikor egy távérzékelő meghatározta egy idegen tengeralattjáró pozícióját az óceánban" - mondta Spirkin.
"Nekem végül el kellett hagynom a laboratóriumot. Új technológiák és eszközök kezdtek megjelenni, de én egyáltalán nem tudtam azokról semmit. Egy speciális bizottság érkezett, hogy ellenőrizze a berendezéseinket, és elhűlve látták, hogy mennyire idejétmúltak voltak már. A laboratórium nem volt zárt. Egy fiatalabb tudós vette át a helyemet, de semmit nem tudok a jelenlegi tevékenységeikről" - fejezte be a professzor.
Orosz történelem-szakértők folytatták olyan bizonyítékok feltárását, amelyek bizonyosságot adnak arról, hogy a szovjet hatóságok remote viewer-ek, távérzékelők speciális csoportját alkalmazták a felderítéseikhez. Alexander Spirkin, egy kiemelkedő tudós, a filozófia és pszichológia doktora, a Nagy Szovjet Enciklopédia egyik szerzője volt az igazgatója a szovjet távérzékelők, tisztánlátók titkos laboratóriumának.
A Komsomolskaya Pravdának adott utolsó interjújában [időközben Spirkin megvált tisztségétől] a tudós összegyűjtötte tapasztalatait a szovjet kormány titkos laboratóriumában végzett munkájáról. "Több száz remote viewer-el dolgoztam együtt. Sztálin halála után nem sokkal, amikor az emberek még teljesen az önkényuralma által okozott félelelmben éltek, de már elkezdtek beszélni, a Moszkvai Polytechnikai Múzeum [a képen] vált a telepátiával foglalkozók központjává. Az egyes ülések vezetője az a Wolf Messing volt, aki születésénél fogva birtokolta a remote viewing és a telepátia tulajdonságát. Egyetemi éveim óta ismertem őt. Plakátjain, amelyek az egész országban láthatóak voltak, ez volt felírva: Elolvasom a gondolataidat messziről! Készítettem számos jelentést az effajta jelenségek védelmében. Különösen azt emeltem ki, hogy nem tudjuk ezt magyarázni tudományos szempontból, főleg nem a marxizmus-leninizmus szempontjából, de nincs jogunk tagadni a létezésüket. Egy szép napon megkértek, hogy jelenjek meg a kommunista párt központi bizottsága tudományos tanácsának színe előtt. Azt kérték tőlem, hogy legyek a vezetője a KGB irányítás alatt működő bioinformációs laboratóriumnak. Fel kellett bérelnem 200 úgynevezett "munkavállalót" a laboratórium számára - remote viewer-eket. Minden jelentkezőnek bizonyos kérdésekre kellett választ adniuk és különféle teszteken estek át. Amikor minden teszt elkészült, akkor elkezdtük vizsgálni ezeknek az embereknek a szokatlan képességeit. Alanyaink búzát növesztettek magból, és ezek gyorsabban növekedtek, értek. Érettebbé, húsosabbá tudtak tenni gyümölcsöket, és a virágok a szokásosnál tovább virágoztak szintén. Tanulmányoztunk olyan kristály-mezőket, amelyeket élő és élettelen dolgok közötti közvetítőközegként kategorizáltak. Ezek úgy váltak ismertté, hogy a kristályok megnövekedtek, ahogyan az embereink hatást gyakoroltak rájuk.
Három kiemelkedő egyén volt a laboratórium alanyai között. Egyikük Fedora Konyukhova volt, akinek a teste rendkívüli meleget tudott termelni, amely által gyógyító képességet birtokolt. Másikuk, Ivan Fomin, arra használta érzékeken túli energiáját, hogy felderítsen különféle katasztrófákat és baleseteket. A harmadik, Boris Shapiro egy igen erős diagnosztikai érzetet birtokolt. Ő akkor fényképész volt, de ma már tehetős üzletemberek tanácsadójaként tevékenykedik."
A titkos laboratórium minden alkalmazottját belülről irányították. Néhányan közülük részt vettek a KGB által létrehozott speciális kurzusokon. Egy ilyen "tanuló" egyszer bement Spirkin irodájába, és úgy mutatkozott be neki, mint Makarevich, a KGB tábornoka. Azt mondta, hogy neki parancsba adták azt, hogy irányítsa Spirkin professzor tevékenységét, mert az már igen nagy mértékben felkeltette a külföldi titkosszolgálatok érdeklődését, főleg a CIA és a Pentagon részéről. Spirkin erre azt válaszolta, hogy a laboratórium nem tudományos alapokon lett létrehozva, és mint ilyen, nem kelthette fel más országok érdeklődését. A tábornok válasza az volt, hogy a külföldi hírszerzés minden iránt érdeklődik, még ha egyszerűen csak egy meztelen hátsóról van is szó. Az a tény, ami nekünk a nullával egyenlő, az másnak egy nagyon fontos információ - fejezte be a KGB tábornoka.
"Még mindig nem tudok semmit azoknak a tudományos munkáknak az eredményeiről, amelyeket távérzékelőkkel végeztek még évekkel ezelőtt" - mondta Spirkin. "A szovjet katonai vezetés szintén érdeklődött a munkánk iránt. Érdeklődéssel hallgatták az előadásaimat. Sokszor elvittek olyan titkos katonai főhadiszállásokra, amelyeknek hollétét eddig nem ismertem - most sem, mert lefüggönyzött ablakú autókkal vittek oda.
A szovjet hírszerzés használt remote viewer-eket a tevékenységeihez, ez tény. Egy tisztánlátó például meg tudja állapítani egy felső szintű állami vezető egészségi állapotát abból, hogy meglátja őt a tévében. Ez történt az amerikai elnökkel is. Néhány szovjet remote viewer az USA-ba utazott turistaként, közben telepatikusan közvetítette a lehető legtöbb információt moszkvai kollégáiknak. A KGB különösen érdeklődőnek mutatkozott akkor, amikor egy távérzékelő meghatározta egy idegen tengeralattjáró pozícióját az óceánban" - mondta Spirkin.
"Nekem végül el kellett hagynom a laboratóriumot. Új technológiák és eszközök kezdtek megjelenni, de én egyáltalán nem tudtam azokról semmit. Egy speciális bizottság érkezett, hogy ellenőrizze a berendezéseinket, és elhűlve látták, hogy mennyire idejétmúltak voltak már. A laboratórium nem volt zárt. Egy fiatalabb tudós vette át a helyemet, de semmit nem tudok a jelenlegi tevékenységeikről" - fejezte be a professzor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése